Ipari termelés
A szeptemberi csökkenést követõen enyhén nõtt a kibocsátás és az értékesítés is, de jelentõs élénkülést továbbra sem jeleznek az adatok.
A kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai továbbra sem jeleznek termelésélénkülést.
Az október végi rendelésállomány volumene még mindig jelentõs mértékben, 34%-kal meghaladja az egy évvel korábbi szintet, ami alapvetõen az exportrendelések 45,3%-os bõvülésén alapult. A belföldi értékesítési lehetõségek azonban továbbra sem érték el az egy évvel korábbi szintet, attól 8,6%-kal elmaradtak. Az új rendelések októberi volumene mindkét értékesítési irányba kismértékû, 0,5%-os mérséklõdést mutat az egy évvel korábbi szinthez képest.
2001 harmadik negyedévében a nemzetgazdaság egészében beruházásokra 750,9 milliárd forintot fordítottak, összehasonlító áron 2,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a III. negyedévi beruházások volumene 0,3%-kal haladta meg az elõzõ negyedévi szintet. A beruházások növekedésében az elõzõ negyedévek tendenciáihoz hasonlóan a lakásépítés dinamikus bõvülése jelentette a húzóerõt. A lakásberuházásokat is magába foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat beruházási teljesítménye 25,1%-kal nõtt 2000 III. negyedévéhez képest.
A beruházások anyagi-mûszaki összetétel szerinti alakulását tekintve az építési beruházások 9,7%-kal bõvültek, a gépberuházások ugyanakkor 5,3%-kal csökkentek az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva.

Munkaerőpiac
A munkaerõpiaci folyamatok októberi alakulását a munkanélküliség tekintetében az elmúlt havi tendenciák folytatódása jellemezte, a foglalkoztatottak létszámadata azonban kedvezõtlen változást jelez. A munkanélküliek száma mind a trend, mind pedig a szezonális hatásoktól megtisztított adatok szerint továbbra is mérséklõdést mutat, ezzel szemben a foglalkoztatottak létszámának év eleje óta tartó stagnálását a mérséklõdés váltotta fel.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint októberben folytatódott a munkanélküliek számának mérséklõdése, melynek mértéke 1,2% a szeptemberi adathoz képest.
Az elõzõ év azonos idõszakához mért csökkenés 12%. 2001 októberében a foglalkoztatotti létszám a szezonálisan kiigazított adatok szerint elmaradt mind az elõzõ havi, mind pedig az egy évvel korábbi szinttõl. (Az elõbbitõl 1,5%-kal, az utóbbitól 0,6%-kal.) Ugyanezen idõszakban a gazdaságilag aktívak októberi létszáma 1,5%-kal volt alacsonyabb a szeptemberi értéknél, és 1,3% a csökkenés
mértéke a 2000. októberi létszámhoz képest.

Fogyasztói árak
A KSH által mért egyhavi fogyasztói árindex októberben 0,3%-os növekedést mutat.
Az energiahordozók közül a jármûüzemanyag-árak 1 hónap alatt 3,9%-kal csökkentek.
A piaci energia ára 0,4%-kal, míg a hatósági áras energia ára 1,2%-kal nõtt. A hatósági áras szolgáltatások árai októberben 0,1%-os csökkenést mutattak, míg a gyógyszerek ára 0,1%-kal nõtt. Az alkohol és dohánytermékek október folyamán 0,2%-kal lettek drágábbak.
A fogyasztói árindex szezonálisan igazított, rövid bázisú évesített trendje októberben változatlanul 5,6% volt. A feldolgozott élelmiszerek áralakulásának trendértéke októberben 8,9%-ról 8,5%-ra csökkent. Az iparcikkek ár-alakulásának trendje 2,3% volt, ami az utóbbi évek legalacsonyabb értéke. A piaci szolgáltatások áralakulásának trendje szintén mérséklõdött: a szeptemberi 10,3% után októberben 9,9% volt a mutató értéke.
A 12 havi áralakulást tekintve a 2001. októberi fogyasztói árindex éves szinten 7,6%-os árszintnövekedést mutat, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb a szeptemberi és 1,1 százalékponttal az augusztusi értéknél.
Az MNB által használt kategóriák áralakulását nézve október folyamán megtört az élelmiszerek árindexének csökkenõ trendje. Októberben az élelmiszerek árai átlagosan 12,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése – akárcsak szeptemberben – októberben is 12,7% volt. A nem feldolgozott élelmiszerek árnövekedése októberben 10,3%-ra emelkedett a szeptemberi 8,2%-ról. Tovább csökkentek a jármûüzemanyag-árak, – a szeptemberi 5,9% után – októberben az árcsökkenés éves üteme 10,8% volt.
Március óta tart a piaci háztartási energia árnövekedésének mérséklõdése, melynek során a 12 havi árindex 4,3%-ra esett a februári 33,4%-ról, míg a szabályozott energia árindexe 9,0%-ra emelkedett. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 4,1%-kal drágultak. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja enyhén csökkent a hónap folyamán, az októberi adat 10,3% volt. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe az augusztusi 9,1% és a szeptemberi 8,4% után októberben 8,2%-ra mérséklõdött. Az alkohol és dohánytermékek árindexe 0,3%-kal 10,5%-ra esett. A gyógyszerek ára 17,2%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 7,3%-kal emelkedett az elmúlt év folyamán.
A termelõi árak változását jellemzõ ipar belföldi értékesítésének energia nélkül számított – az MNB által – szezonális hatásoktól megtisztított árszintje 0,3%-kal csökkent októberben az elõzõ hónaphoz képest. A KSH által közölt belföldi értékesítési árak 0,2%-kal mérséklõdtek október folyamán.
A szezonálisan igazított érték ugyancsak 0,2%-os csökkenést mutat. Az elmúlt 12 hónapban összesen 6,1%-os volt az árnövekedés, ami 1,1% százalékponttal alacsonyabb a szeptemberi adatnál.
Az ipar belföldi és exportértékesítésének októberben
együttes havi árváltozása 0,3%-os csökkenést mutat. 2001-ben elõször október folyamán csökkentek a belföldi értékesítési árak, melynek mértéke 0,2% volt. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árszínvonala októberben 0,3%-kal volt alacsonyabb, mint az elõzõ hónapban. A vegyipari árak 1,6%-kal, a gépipari árak pedig 0,3%-kal csökkentek az elõzõ hónaphoz képest. A bányászat árai ezzel szemben 0,8%-kal, az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás árai pedig 0,3%-kal emelkedtek októberben.

Külkereskedelem
2001 októberében a külkereskedelmi termékexport trendjének évesített növekedési üteme az elõzõ hónaphoz hasonlóan októberben is meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. A behozatal trendje hónapok óta gyakorlatilag stagnál, míg a kivitelé szeptemberben és októberben ismét pozitív meredekségû volt. E folyamatok eredményeként a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje javult az elõzõ hónapokhoz képest.
2001 októberében a külkereskedelmi termékforgalom kiegészített és kiigazítatlan adatai szerint a kivitel meghaladta a 2000. októberi szintet, a behozatal viszont minimális mértékben elmaradt attól. 2001 elsõ tíz hónapját tekintve mind a kivitel, mind a behozatal növekedési üteme pozitív volt, a kivitel növekedési üteme itt is meghaladta a be-hozatalét.
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege mind 2001 októberében, mind az év elsõ tíz hónapjában kisebb hiányt mutatott, mint az elõzõ év azonos idõszakában.
2001 októberében a kiigazítatlan forgalmi szintek – a szezonalitásnak megfelelõen – növekedtek az elõzõ hó-naphoz képest, és jelentõsen meghaladták a szezonálisan kiigazított értékeket. A növekedés a behozatal esetében volt jelentõsebb, így a külkereskedelmi egyenleg az elõzõ hónaphoz képest romlott.
Az októberi szezonálisan kiigazított adatokból számított 12 havi növekedési ütemek lényegében megegyezte a ki nem igazított adatokból számított indexekkel mind a kivitel, mind a behozatal esetében. Mindez arra utal, hogy 2001 októberében a szezonális komponensen kívüli tényezõk csak kismértékben befolyásolták a növekedési ütemeket. 2001 októberében és az év elsõ tíz hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezeti és regionális megoszlásában lényeges változások nem következtek be.
Az elõzõ hónapokhoz hasonlóan mind a kivitelben, mind a behozatalban mérséklõdött a gépipari termékek az energiahordozók súlya az elõzõ év azonos idõszakához képest. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a mérséklõdõ világpiaci energiaárak következtében e hónapban az energiaimport értéke csökkenést mutat az elõzõ év azonos hó-napjához képest. 2001 elsõ tíz hónapját tekintve az energiahordozók behozatala meghaladta az elõzõ év azonos idõszakának adatát: a behozatal önmagában mintegy 270 millió euróval, a nettó behozatal pedig mintegy 140 milló euróval volt magasabb.
Regionális bontásban a kivitelben elsõsorban az EU-n kívüli fejlett országok részesedése, a behozatalban pedig a FÁK-országok részaránya csökkent. Ezt a részarány-változást a kivitelben a CEFTA-, a behozatalban pedig az egyéb országok (elsõsorban a távol-keleti fejlõdõ) országok
részesedésének a növekedése ellensúlyozta.