Közleményük szerint az élelmiszertermelők és -feldolgozók folyamatos költségnövekedése miatt a magyar kiskereskedelem sok esetben már nem képes visszaverni a beszállítók áremelési törekvéseit, ha azt akarja, hogy legyen termék a polcokon. Javarészt ennek tulajdonítható, hogy a hazai élelmiszerárak az árrésstop ellenére emelkednek. Erre tesz rá egy újabb lapáttal a hulladékgazdálkodási díjak (az úgynevezett EPR-díjak) múlt heti emelése.

Az élelmiszer szegmensben a mostani díjemelés leginkább az üveges csomagolású termékeket, valamint a növényi olajokat érinti, mivel az EPR-díjak emelése szelektált volt. Csakhogy a kormány szeptember közepén felhatalmazta az illetékes minisztert, hogy minden előzetes egyeztetetés nélkül bármikor módosíthassa ezeket a díjtételeket, így nem kizárhatók a további díjemelések, amelyekhez immár nem kell szakmai előkészítés, illetve egyeztetés (azaz lényegében indoklás) sem.

A szakmai szervezet szerint a termékek csomagolását terhelő hulladékgazdálkodási díjak 2023-as drasztikus (sok csomagolóanyag esetében 7-10-szeres) emelése nagyban hozzájárult az utóbbi években az élelmiszereknél és más napi fogyasztási cikkeknél bekövetkező áremelkedésekhez. Ezt nemcsak a termelők, feldolgozók és kereskedők szakmai szervezetei támasztják alá nap mint nap, de a Gazdasági Versenyhivatal is hasonló megállapításra jutott a tej- és a tejtermékek, valamint a tojás árainak vizsgálatáról szóló jelentésében.

„Jól érzékelteti a problémát az étolajnál most bekövetkező díjemelés” – mond egy példát Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. A legolcsóbb, az Árfigyelő szerint 700-750 forintos étolajoknál a 72 százalékos EPR-díj emelés 25-30 forint többletköltséget jelent. Mivel az EPR díj termékre vetített értéke része a beszerzési árnak, a költségnövekedés minden egyes potenciális beszállítónál bekövetkezik. Emiatt a kiskereskedelem nem lesz képes visszaverni a beszállítók ebből fakadó áremelési igényeit, így az emelés végül a vásárlókon csattan, hiába beszélünk árrésstopos termékről.