A magyar társadalom szövete is számos szempontból szétszakadt, az utóbbi években pedig a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek frusztrációja összeforrt az infláció ejtette sebekkel.
A lakossági hitelállomány 15.000 milliárd forintos teste, illetve a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció 9 vagyondecilisen terül szét. Bár a legfelső 10 százalék is 3000 milliárd forintnyi adósságterhet visel, ám emellé körülbelül 63.000 milliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48.000 milliárdnyi reál eszközállomány párosul, míg a társadalom alsó 90 százaléknak 12.000 milliárdos hitelállományához mindössze 115.000 milliárd forint teljes vagyon mutatható ki.
Fontos megjegyezni, hogy a súlyos differenciálódási folyamatot erősen enyhítette az ország háztartási szinten rendkívül magas, összességében 86 százalék feletti ingatlan penetrációja, s az ingatlanállomány felértékelődése révén annak pozitív hatásai.
"Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1 százalék ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra ugró, 96.400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyon méret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Míg a legfelső 10 százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát, s ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó kilenc tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és bizony dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben" – konkretizálta a vagyonkezelési szakemberek megnőtt felelősségét a Blochamps Capital Ügyvezetője, Karagich István.
