A termelőkre is számítanak az agrárium mentésében

A kormány a jövőben is jelentős szerepet tulajdonít és szán a termelői együttműködésnek, az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő termelői szervezeteknek az agrárágazat megújításában – mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Nagy István a 94. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által rendezett ünnepségen a Vajdahunyad-várban kiemelte: a kormány a jövőben is jelentős szerepet tulajdonít és szán a termelői együttműködésnek, az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő termelői szervezeteknek az agrárágazat megújításában. Hozzátette: Európával összevetve még korántsem használja ki Magyarország a szövetkezésben rejlő lehetőségeket.

"A legfontosabb előttünk álló feladat az együttműködési képesség javítása, a helyi közösségek bekapcsolódását lehetővé tevő megoldások, együttműködési technikák megtalálása és terjesztése." Ebben a folyamatban pedig szükség van a szövetkezés elvét gyakorlók és azt támogatók aktív támogatására is – mondta a parlamenti államtitkár.

Nagy István kiemelte: a nemzeti vidékstratégiában is nagy hangsúllyal szerepel a szövetkezésfejlesztési program. A stratégia célként fogalmazza meg valamennyi szövetkezési forma, így a beszerző és értékesítő szövetkezetek, a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész), a hitelszövetkezetek, takarékszövetkezetek és szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének ösztönzését.

Szövetkezet: nem átkos, hasznos!

A szövetkezetek döntő többsége ma több mint vállalkozás: küldetésükben társadalmi feladatokat is ellátó szervezetek. A versenyszférában vagy a szociális gazdaságban egyaránt fellelhetők, és jelen vannak a civil szférában is. A tagjai a tulajdonosok, akik a fogyasztókból, termelőkből, illetve a szövetkezeti dolgozókból állnak. Régi ötlet, mai köntösben. Itt olvashat róla részletesebben.

A források koncentrálása és az életképes szerveződések megalakulásának, fejlesztésének ösztönzése azért fontos, mert csak így remélhető, hogy a 2020-tól várható mezőgazdasági támogatási átrendeződés idejére a most megalakuló szerveződések kellően erős szereplőivé válhatnak a magyar agráriumnak – hangsúlyozta. (Most ad utoljára ennyi pénzt az EU, ezt jól ki kell használni, a további növekedés alapjait kell megteremteni.) Rámutatott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. A termelői szerveződések feladata a termelés és értékesítés szervezése, az áru és szolgáltatás útjának lerövidítése, a termelői érdekek képviselete, az együttes fellépés kereteinek biztosítása, és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése.

A Nemzetközi Szövetkezeti Napról emlékeztek meg pénteken az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) tagszervezeteinek képviselői is. Patay Vilmos, az OSZT elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte: a célkitűzés továbbra is annak elérése, hogy a hazai jogi környezet aktívabban segítse elő a magyar szövetkezeti közösségek hatékony működését, garanciális keretet biztosítva a közösségi értékek érvényesülésének.

Patay Vilmos, aki egyben a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének elnöke is, az MTI-nek elmondta: ma Magyarországon több mint 6 ezer szövetkezet működik – köztük több mint 2 ezer a szociális szövetkezetek száma –, ezek tevékenységében mintegy 1,2 millió ember érintett. A magyar szövetkezeti szektor éves árbevétele a becslések szerint 3500-4000 milliárd forint körül mozog.