Tévhit: A szabadságot év közben időarányosan kötelező kiadni. Valóság: ilyen szabály nincs, az éves szabadságot főszabály szerint az év végéig kell kiadni.
Tévhit: A még meg nem szerzett – például a jövő évi – szabadság is kiadható korábban. Valóság: erre nincs lehetőség, ha az idei szabadság már felhasználásra került, fizetés nélküli szabadság vagy külön megállapodás jöhet szóba további szabadnap igénylésekor.
Tévhit: Részmunkaidőben kevesebb szabadság jár. Valóság: a jogosultságot nem a napi munkaidő, hanem a törvényi szabályok határozzák meg: a szabadságot napokban szükséges meghatározni.
Tévhit: A munkáltató bármikor visszavonhatja vagy megtagadhatja a szabadságot. Valóság: erre csak kivételes, törvényben meghatározott esetekben van lehetőség, megfelelő indokolással.
Tévhit: A munkáltató köteles a szabadságot úgy kiadni, hogy a munkavállaló évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Valóság: A Munka Törvénykönyve főszabályként valóban előírja ezt az időtartamot, de azt is megengedi, hogy a felek közös megegyezéssel attól eltérjenek.
„A szabadságolás szabályai első látásra egyszerűnek tűnnek, mégis ezek okozzák az egyik legtöbb félreértést a munkahelyeken. A munkáltatók számára a nyár előtt érdemes áttekinteni a szabályokat és előre megtervezni a szabadságok kiadását. Ezzel nemcsak a jogszabályi megfelelés biztosítható, hanem a vállalat zavartalan működése és a munkavállalók elégedettsége is” – összegezte Bartók Szandra.
