A nyugdíjrendszernek nemcsak a befizetési oldala változott alapvetően meg, hanem a kifizetési is. 2012 óta a munkaadók nem járulékot, hanem adót fizetnek. A nyugdíjfolyósítás fedezete ennek megfelelően a közterhek összességéből, vagyis az adókból keletkezik. Ezek szerint ameddig van az országnak költségvetése, addig a nyugdíj folyósításnak is van fedezete. Az pedig kizárólag csak politikai kérdés, hogy a költségvetésből mennyit fordítanak nyugdíjra.
Karácsony Mihály ezenkívül hangsúlyozza, hogy nagyon egyoldalú az a beállítás, miszerint a nyugdíjfolyósítás csak terhet jelentene a költségvetésnek. A kézhez kapott nyugdíjak körülbelül 50 százaléka ugyanis egy hónapon belül visszakerül a költségvetésbe. Jelenleg 53 adónem hatályos az országban, amelyeket jócskán fizetnek a nyugdíjasok is. (Áfa, jövedéki adó, gépjárműadó, biztosítási adó, bank kezelési költségek, ebrendészeti hozzájárulás, építményadó, illeték, ...... stb.) Az idősek jelentősen hozzájárulnak a GDP növekedéséhez is, például önkéntes és nem fizetett háztartási munkájukkal. Ezenkívül a nyugdíjasok körülbelül 40 százaléka keresőtevékenységet folytat. Körülbelül 20 százalék foglalkoztatottként, körülbelül 20 százalék egyéni-, vagy társas vállalkozás aktív tagjaként. Mindennek summájaként könnyen belátható, a tömegkommunikációban közreadott katasztrófa forgatókönyveknek az égvilágon semmi értelmük, csak arra alkalmasak, hogy pánikot keltsenek.
