A szakember hangsúlyozza, nem kormánypropagandista, de kénytelen tiltakozni a megjelentek miatt, mert a leírtak szakmailag és emberileg is elfogadhatatlanok. Nem felelnek meg se a számviteli, se a közgazdasági, se a jogi alapvetéseknek, miközben olyan színben tüntetik fel az időskorúakat, hogy ők a magyar társadalom súlyfeleslegei, nehezen cipelhető ballasztok, hasztalan terhek. Ehhez képest nézzük a valóságot.
Magyarországon a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot 1998-ban felszámolták, ezzel jogi és tartalmi megközelítésben is megszűnt a Nyugdíkassza kifejezés értelmezhetősége. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 1.§.10 -es pontja rögzíti, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyszerűen az állami költségvetés egyik fejezete. Ez pedig azt jelenti, hogy a mindenkori kormány szabadon - saját belátása szerint - csoportosíthat át a fejezetek között. 2023-ban például 95 alkalommal történt átcsoportosítás a fejezeteken belül. Mindebből következik, hogy itt valami végről beszélni teljesen értelmetlen. A kormány mindössze gazdaságpolitikai irányt váltott, de ez is egy évek óta tartó tendencia. Folyamatosan csökkentették a munkaadók által fizetendő - korábban - nyugdíjjárulék, majd 2012-től SZOCHO mértékét (27 százalékról 13 százalékra). Ennek a legfontosabb célja az volt, hogy a munkaadói terheket lefaragják. Ezzel egy időben folyamatosan csökkentették a SZOCHO befizetésekből a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz könyvelt összegeket. Kezdetben 2012-ben 100 százalék volt, majd 2019-ben 70,22 százalék, míg most 2024-ben 89.14 százalék. Előfordult, hogy év közben is változtattak a könyvelési arányokon, de ezeknek az ingadozásoknak semmiféle gazdasági relevanciájuk nem volt, mindössze úgymond kreatívan könyvel az állam.
