Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerek szezonálisan megfigyelhető drágulását ellensúlyozták az egyre szélesebb körű árcsökkentések, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 22,8 százalékra mérséklődött az előző havi 24,8 százalékról.

Kilátások

A következő hónapokban bázishatások, és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentések miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető. Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év utolsó hónapjaiban így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt az idei átlagos inflációs várakozásunkat érdemben, 17,5 százalék alá csökkenthetjük a korábbi 18,5 százalékról, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,7 százalékra mérséklődhet.