Csendes jogorvoslatok

„A 2022-es évben is igaznak tűnik, hogy a bíróságig kell mennie annak, aki az adóhatósággal szemben keresi az igazát” – mondja a Jalsovszky tanácsadója. Az adóhatóság másodfokú szerve (a Fellebbviteli Igazgatóság) a 2022-ben benyújtott fellebbezéseknek csak alig 12 százalékát találta megalapozottnak, a többi esetben helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Az adóhatóság végleges döntéseivel szemben a tavalyi évben összesen 943 közigazgatási per indult, ezek pertárgyértéke megközelítőleg 59 milliárd forint volt. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a fenti – az adózók számára nem túl kedvező – fellebbezési arányhoz képest alig az ügyek negyede jut el bírósági szakba. Viszont tény, hogy a 2022-ben született ítéletek már nagyobb arányban adtak igazat az adózóknak, itt átlagosan a keresetek ötöde ért célt az adózók szemszögéből.

Beszédes adat az is, hogy a bíróságok az adózók javára ezekben az ügyekben összesen 135 millió forint perköltséget ítéltek meg. Ez arányosítva és átlagolva a pernyertességgel érintett 20 százaléknyi ügy pertárgyértékének a 10 százaléka. Magyarán: tavaly átlagosan legalább a pertárgyérték 10 százalékát kellett kifizetni ahhoz, hogy eredményesen pereskedjünk. És ez természetesen csak a bíróság által megítélt összeg, a tényleges költségek a tapasztalatok szerint – különösen kisebb értékű ügyekben – ennek a többszörösét is kitehetik.

A bíróságok döntéseivel szemben az adózók tavaly 164 alkalommal, az adóhatóság pedig 91 alkalommal fordult a Kúriához. A Kúrián az adóhatóság nyerési aránya a rendes bíróságokhoz képest jóval mérsékeltebb: a Kúria csak az ügyek 62 százalékában adott igazat az elé került ügyekben az adóhatóság részére.