A KSH adatai alapján 2021-től romlott az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban negatívra is váltott az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiatt). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.
Az energia nélküli árukülkereskedelem alakulása, 2010-2022 (euró)
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás
Míg az újra iparosítási program meghirdetése előtt a külkereskedelmi aktívum (energia nélkül) meghaladta a 13 milliárd eurót, addig ez 2022-re 8 milliárd euróra esett vissza, ami a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésére vezethető vissza. Ez arra utal, hogy az újonnan létrejövő export kapacitások import tartalma magasabb, mint a korábbiaké, vagyis a hazai hozzáadott érték alacsonyabb (így egyre inkább az összeszerelő üzemek terepe Magyarország, ahol a jellemzően a többműszakos termelés betanított munkaerőt igényel, akik importált javakat szerelnek össze exportra). Ez, a jellemzően 80-85 százalék közvetlen (és a további közvetett – pl. energia) import arányt figyelembe véve, persze nem meglepő. A primer energiafelhasználásban az ipar és az ipari célokat szolgáló közúti közlekedés együttesen közel 1/3-os súlyt képviseltek 2021-ben.
Az árukülkereskedelem volumenének alakulása árufőcsoportok szerint 2022-ben
