Személyes fejlődésük érdekében jelenleg a legtöbben egyedül tanulnak (35 százalék), a lakókörnyezetüket rendezik (24 százalék), társas kapcsolataik fejlesztésén dolgoznak (23 százalék), a mentális egészségüket gondozzák (23 százalék), a fizikai egészségükkel foglalkoznak (22 százalék), vagy a megjelenésük javításán fáradoznak (21 százalék). A munkavállalók mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem dolgozik a saját fejlődésén. A fiatalok (16-29 év közöttiek) jelentősen magasabb arányban (32 százalék) foglalkoznak a mentális egészség gondozásával, míg a 60 év felettiek a fizikális egészségre fordítanak nagyobb figyelmet az átlagnál (28 százalék).
A legtöbben napi (31 százalék) vagy heti (29 százalék) rendszerességgel fektetnek időt az önfejlesztés valamilyen módjába. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők többet foglalkoznak ezzel, az érettségizettek 62 százaléka, a diplomások 75 százaléka fordít időt önmaga fejlesztésére napi vagy heti rendszerességgel, míg a nyolc általánost végzetteknél ez az arány 48 százalék, a szakmunkásoknál 54 százalék. A munkavállalók közel fele (45 százalék) éves szinten 50 ezer forintnál kevesebbet költ önfejlesztésre, mindössze 5 százalék fordít 500 ezer forintnál többet erre a célra. A férfiak, a diplomások és a fővárosban élők összességében többet költenek önfejlesztésre, míg a nők kevesebbet.
A magyarok elsősorban a saját felelősségüknek tekintik önmaguk fejlesztését (45 százalék), de sokan számítanak családi, baráti támogatásra (39 százalék). Az államtól 22 százalék, a munkahelytől 20 százalék vár valamilyen jellegű segítséget. A férfiak sokkal nagyobb arányban (25 százalék) támaszkodnának a munkahelyükre, mint a nők (16 százalék). A segítséget a legtöbben (47 százalék) anyagi jellegűnek képzelik, de a rendszeres motiváció és emlékeztető a lehetőségekről (39 százalék), illetve a szabadidő megteremtése (33 százalék) is népszerű támogatási forma. A 60 év alattiak körében magasabb a pénzügyi támogatást igénylők aránya, míg a diplomásoknak nagyobb az igényük az idő megteremtésében nyújtott segítségre, illetve a rendszeres motiválásra, emlékeztetésre.
