Nem sokkal korábban az infláció az Európai Unióban is negatív rekordszintet mutatott: augusztusban, 10,1 százalékkal elérte a legmagasabb szintet az EU 1993-as megalakulása óta.
Ez részben a jegybankok politikájának volt köszönhető, amely következtében minden gazdasági szereplő olcsón jutott tőkéhez. Aztán jött a koronavírus-válság, amely nemcsak pénzügyi szűkösséget okozott számos magán- és üzleti ügyfélnek, hanem az áru- és anyagellátást is megakasztotta, ami általános áremelkedéshez vezetett. A vásárlóerő csökkenése mellett az ukrajnai háború kitörése óta az energiaárak növekedésével is meg kell küzdeniük a cégeknek.
Az infláció súlyosbítja a fizetési késedelmek hatásait
Az infláció különböző hatásai már most is veszélybe sodorják az egyes cégeket, ez pedig a fizetési késedelmek formájában tovább súlyosbodik. Az EOS európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint – amelynek keretében 16 európai ország 3200 pénzügyi vezetőjét kérdezték meg – ezen nehézség leküzdése már sok vállalat számára kulcsfontosággal bír. A nyugat-európai országokban minden ötödik ügyfél késve vagy egyáltalán nem fizet, míg ugyanez Magyarországon minden negyedik ügyfélre jellemző. Ez a tendencia különösen az elmúlt három évben erősödött jelentős mértékben.
A felmérésben résztvevők 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés oka az volt, hogy üzleti és magánügyfeleik szintén fizetési mulasztással küzdöttek, míg a magyar vállalatok esetében 55 százalék volt a körbetartozás aránya. Külön érdekesség, hogy a magánvásárlók számára értékesítő cégek (B2C) esetén a megkérdezettek 72 százaléka jelezte, hogy még a vírushelyzettel kapcsolatos utóhatásra hivatkoznak a késedelmes fizetés okaként.
