Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (47 százalék). Közel egy harmaduk (31 százalék) városokban, kevesebb mint negyedük (22 százalék) pedig községekben lakott. Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57 százalék-át) Budapest és a megyei jogú városok adták.
A tőkések és a tőkejövedelmek megoszlása (2021)
|
Település típusa |
Tőkések |
Tőkejövedelem |
Egy tőkésre jutó bruttó jövedelem (millió forint) |
Tőkések aránya a népesség százalékában |
|
megoszlása |
||||
|
Budapest |
23,9 |
35,0 |
11,2 |
4,2 |
|
Megyei jogú városok |
23,3 |
21,5 |
7,1 |
3,4 |
|
Városok |
30,9 |
27,5 |
6,9 |
2,8 |
|
Községek |
21,9 |
16,0 |
5,6 |
2,1 |
|
Összesen |
100 |
100 |
7,7 |
3 |
Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (11,2 millió forint). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (7,1, illetve 6,9 millió forint). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,6 millió forint).
Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2019 után újra az első helyen végzett (14 millió forint/lakos), ez közel 2,5-szerese a 2020-as eredménynek. A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska lett (4,1 millió forint/lakos), a harmadik pedig a Hajdú-Bihar megyei Bihardancsháza (3,5 millió forint/lakos).
Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2020-hoz hasonlóan) a XII., az V. és a II. kerület teljesített a legjobban (1,7, 1,7 és 1,6 millió forint/lakos).
