A vártnál alacsonyabb kereslet több tényezőnek tulajdonítható, köztük a lassú gazdasági növekedésnek, a gyenge építőipari szektornak és a szélsőséges időjárási eseményeknek. Az olajkereslet visszaesése ellenére a kínai szállítási szektor tovább nőtt. Ennek az eltérésnek az egyik magyarázata az, hogy a kínai személygépkocsik és teherautók kevesebb benzint használnak fel, mivel Kínában óriási népszerűségnek örvendenek az elektromos járművek, az LNG-t a nehéz tehergépjárművekben használják, valamint más, nagyobb üzemanyag-hatékonyságot mutató járműveket. E változások következménye, hogy az olajkereslet akkor se nő feltétlen, ha a szállítási kereslet tovább emelkedik. Ez nem jó hír az olajipar számára.
A globális kereslet 16 százalékát képviselő Kína az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója. 2023-ban Kína napi 15,5 millió hordó olajat „égetett el”. Az S&P Global Commodity Insights elemzői úgy vélik, hogy ez a fogyasztás már 2027-ben elérheti a 16,4 millió hordó/nap csúcsot.
Kína az egyetlen nagy fejlődő ország, ahol valószínűleg a benzin és a gázolaj/dízel iránti kereslet jelenleg vagy a közeljövőben eléri maximumát – mondta Kang Wu, az S&P Global Commodity Insights olajkereslet-kutatásért felelős globális vezetője.
Míg az olajkereslet szinte minden fejlett országban már elérte a csúcsot, Kínán kívül a fejlődő országok túlnyomó többségének olajkereslete a belátható jövőben még növekedni fog.