A felmérésből erősen kirajzolódik a regionális bérkülönbségek problémája és a rugalmasság felértékelődése is. A válaszadók 19 százaléka jelenleg a rugalmas munkarendet vagy a távoli munkavégzést tartja a legfontosabb juttatásnak, ami a legmagasabb arány az összes válaszlehetőség között. A nyitott válaszok alapján ez sok esetben már nem kényelmi kérdésként jelenik meg, hanem gazdasági alkalmazkodási eszközként: többen jelezték, hogy Kelet-Magyarországon vagy vidéki térségekben ugyanazért a munkáért lényegesen alacsonyabb fizetés érhető el, miközben a megélhetési költségek egyre kevésbé különböznek az ország egyes régiói között. Több válaszadó konkrétan arról írt, hogy Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon ugyanabban a pozícióban akár 50 százalékkal magasabb fizetés is elérhető lenne, ezért a hibrid munkavégzés és a rugalmasság egyre inkább pénzügyi és életminőségi kérdéssé válik.

A pénzügyi bizonytalanság erősödése mellett a magyar munkavállalók meglepően pragmatikusan viszonyulnak az AI-hoz. A válaszadók 26 százaléka szerint az AI segíteni fog abban, hogy hatékonyabban dolgozzon, további 23 százalék pedig arra számít, hogy a technológia a feladatai egy részét átalakítja. Ezzel szemben mindössze 12 százalék érzi úgy, hogy az AI sérülékenyebbé teheti jelenlegi munkakörét. A kutatás alapján a legtöbb munkavállaló nem közvetlen egzisztenciális fenyegetésként tekint a technológiára, hanem olyan eszközként, amely növelheti a produktivitást vagy átalakíthatja a napi munkavégzés bizonyos elemeit.