A munkahelyváltási hajlandóság továbbra is magas: a válaszadók 26 százaléka aktívan keres új állást, további 36 százalék pedig nyitott lenne a váltásra egy megfelelő ajánlat esetén. A munkahelyváltás legerősebb motivációja egyértelműen a magasabb fizetés: a válaszadók 57 százaléka ezt nevezte meg elsődleges szempontként. A kutatás egyik legerősebb HR- és employer branding üzenete ugyanakkor, hogy a magyar munkavállalók egyre nyíltabban jelzik: a béren kívüli juttatások önmagukban már nem elegendők. A válaszadók 14 százaléka kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy számára a juttatások kevésbé fontosak, mint maga a fizetés – ez a legmagasabb arány a teljes régiós kutatásban.
„A kutatásból az látszik, hogy a magyar munkavállalók ma már sokkal érzékenyebben reagálnak a fizetések reálértékére és a megélhetési költségekre. A munkáltatói transzparencia szempontjából ez azért fontos jelzés, mert a munkavállalók egyre nyíltabban fogalmazzák meg, hogy mit tartanak valós értéknek egy munkahelyen: kiszámítható kompenzációt, rugalmasságot és hosszú távú stabilitást. Bízunk benne, hogy az ilyen típusú visszajelzések nemcsak pontosabb képet adnak a munkaadóknak a munkavállalói elvárásokról, hanem hozzájárulhatnak egy átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb munkaerőpiaci környezet kialakulásához is” – mondta Costin Tudor, a wherewework csoport vezérigazgatója.
A kutatás alapján a vizsgált piacokon sok tekintetben hasonló munkavállalói visszajelzések jelentek meg a fizetésekkel, a megélhetési költségekkel és a munkahelyi bizonytalansággal kapcsolatban, ugyanakkor Magyarország több szempontból is kiemelkedett a régiós összevetésben. A magyar válaszadók közel ötöde (19 százalék) a rugalmas munkavégzést tartja jelenleg a legfontosabb juttatásnak, ami magasabb arány, mint Romániában (13 százalék), Bulgáriában (12 százalék), Görögországban (15 százalék) vagy Moldovában (11 százalék). Az AI-val kapcsolatos bizonytalanságérzet ugyanakkor Magyarországon alacsonyabb volt több más vizsgált piachoz képest: míg a magyar válaszadók 12 százaléka érezte sérülékenyebbnek a munkakörét az AI miatt, ez az arány Bulgáriában 18 százalék, Romániában pedig 17 százalék volt.
