Nem kétséges, hogy 2022-ben is sztár lesz a raktár. A trend egész Közép-Európában jellemző, nálunk főleg a budapesti agglomerációban várhatók újabb telekvásárlások logisztikai központok felépítését célozva. Ezenkívül egy-két ipari nagyváros külső kerületében vagy annak közvetlen környezetében lehetnek ipari parki befektetések. Ferihegy környékén is folytatódhatnak a felvásárlások.
Irányadónak ott van a Wing nagy bevásárlása: a magyar ingatlanfejlesztő és befektető január végén megvette a 44 ezer négyzetméteres raktárat és a nyolcezer négyzetméternyi irodát magában foglaló Airport City Logisztikai Parkot, méghozzá rekordalacsony, 5,6 százalékos hozamon.
A CBRE jelentése szerint 2022-ben valószínűleg magas marad a logisztikai beruházások volumene az ágazatot megcélzó tőkemennyiség miatt. A növekvő bérlői keresletnek köszönhetően az ipari ingatlan várhatóan továbbra is az egyik legnépszerűbb választás marad a befektetői portfóliókat kezelők számára, ennek megfelelően felerősödik a verseny a földek és a legjobb eszközök megszerzéséért. Arra lehet számítani, hogy az alacsony hozamok megtartása érdekében felgyorsul a bérleti díjak növekedése.
Barnamezős beruházások
Budapesten belül a barna övezetekben is lehetséges néhány adásvétel. Itt már nem úgynevezett bigboxok (dobozáruházak és raktárparkok), hanem városi logisztikai egységek épülhetnek ki, amit főleg az e-kereskedelemben előretörő külföldi és hazai cégcsoportok igényelnek. Az erősödő kereslet miatt a városi logisztikában felszámított bérleti díjak bizonyosan nőni fognak, csak a mérték kérdéses.
A barnamező másik „vevője” a tömeges lakásépítésben érdekelt vállalkozások köre. Csak Budapesten közel 2900 hektárnyi rozsdaövezeti terület található, ezek felszámolása hamarosan elkezdődhet. (Vidéken több mint 2000 hektár esik ebbe a besorolásba.) A fővárosban – mind darabszám, mind összterület tekintetében – a legnagyobb arányban Csepelen találhatók ilyen övezetek, de Kőbányán és a Ferencvárosban is igen nagy a hányaduk, továbbá Angyalföldön és Rákos mentén is van pár száz hektárnyi fejlesztésre váró, kihasználatlan terület.
Nagy szükség lenne a kormány által két éve ígérgetett akcióövezeti térképre, amiben kijelölik, hogy pontosan hol indulhat rövid időn belül kisebb előkészületeket igénylő lakásépítési projekt. Ha ez megtörténik, egyértelműen új erőre kaphat kaphat az amúgy is aktív, új építésű lakások iránti kereslet. A bővülő kínálat pedig enyhítheti a mind jobban feszítő áremelkedés mértékét.
A lakáspiacon még mindig nem elég aktívak az ingatlanalapok itthon, noha már alakulóban van egy-két nagyobb portfólió. Feltehetően növekedhet azonban a ma még elenyésző bérházépítési megbízások száma. Sokan felkapták a fejüket, amikor legutóbb a TOP5 fejlesztő közé tartozó Metrodom eladta egy bérház-üzemeltető cégnek az egyik elkészült, több száz lakásos beruházását, sőt egy következő hasonló méretű ingatlanra is szerződött vele.
Az ingatlanos és építőipari szektorok egészét egyre jobban átható digitalizáció újabb tranzakciókat hozhat idén, a vevők között megint feltűnhetnek a kockázati tőkecégek, amelyek a felfutás előtt álló úgynevezett proptech vállalkozásokat felvásárolhatják. Százmilliós nagyságrendű adásvételekről van szó, amik újabb lökés adhatnak az egyes szegmenseknek az ágazaton belül. Külön figyelmet érdemelnek a sebesen fejlődő vagyonkezelő cégek, amelyek rengeteget költenek innovációra, elsősorban digitalizációra. Szorosabb kapcsolatot építenek ki az ügyfeleikkel, hogy adatokhoz jussanak a gyorsabb és hatékonyabb működés érdekében, a komplex problémák kezeléséhez mesterséges intelligenciát, bigdatát és IoT megoldásokat is segítségül hívnak.
