Az Allianz rendszeresen elemzi a legmeghatározóbb piaci tendenciákat, hogy ezzel is segítse ügyfeleit a működésüket, illetve életkörülményeiket meghatározó döntések megalapozásában. Két új publikációja az Ukrajnát ért támadás gazdasági és pénzügyi, már érezhető rövid és várhatóan hosszabb távon jelentkező hatásait értékeli.
Az Allianz elemzéseinek egyik fő megállapítása, hogy az Ukrajnában zajló katonai agresszió gazdasági következményei világszerte, de különösen az európai gazdaságokban visszafogják a GDP növekedésének ütemét. A vállalat várakozásai szerint a kereskedelem volumene 2022-ben 4 százalékkal emelkedik, ami 2 százalékponttal elmarad a katonai agresszió megelőző előrejelzésektől.
Orosz függésben
Oroszország a globális és regionális ellátási láncok egyik meghatározó beszállítója, az orosz fegyveres erők által indított támadás továbbra is leginkább a kelet-európai piacokra gyakorol negatív hatást. Az Oroszországban előállított energia (olaj és gáz), fém (pl. alumínium, palládium, nikkel), valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (pl. búza, kukorica) jelentős szerepet játszanak más országok termelésében.
Oroszország részesedése ezen árucikkek globális kiviteléből rendre 9, 3, illetve 2 százalék, míg az ezek importjának leginkább kiszolgáltatott országok között van Bulgária (a GDP csaknem 9 százalékát elérő mértékben), Litvánia (a GDP 5 százalékát meghaladó mértékben) és Magyarország (a GDP több mint 2 százalékával). Ráadásul a más beszállítóktól is könnyedén beszerezhető élelmiszeripari és energetikai árucikkekhez képest a fémipari termékektől nagyobb mértékben függenek az importőrök. További nehézséget jelent, hogy ez utóbbiakat sok esetben kifejezetten az adott szállító adottságainak megfelelően kialakított ipari folyamatokban használják fel, így új exportőr bevonása – amennyiben egyáltalán lehetséges – problémás, és akár az érintett ipari eljárások módosítását is igényelheti.
Néhány országot különösen súlyosan érintett a fosszilis energiahordozók és az élelmiszerek áremelkedése. Az Allianz előrejelzése szerint a nettó importőrök áruhiányra, majd társadalmi elégedetlenségre számíthatnak. Hasonló a helyzet az európai feltörekvő országokban (pl. Lengyelországban), amelyeket földrajzi közelségük miatt az Ukrajnában zajló események hatásai számos szempontból kedvezőtlenül érintettek.
Az elemzések arra is felhívják a figyelmet, hogy mindezek mellett az olajkészletek világszerte csökkennek, a finomítói kapacitások túlterheltek, és az alacsony kéntartalmú (ezáltal könnyebben finomítható) nyersolajat szállító termelők, mint például Nigéria, nehezen tudnak nagyobb mennyiséget biztosítani. Egy gázolajválság kialakulása esetén a közúti szállítmányozás tovább súlyosbítaná a globális ellátási láncok zavarait. A becsült készletek pedig nagyjából három hónapra elegendők Franciaország, Spanyolország vagy Magyarország számára.
Súlyosbodó államadósság
A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok (EMDE) pénzügyi dinamikája a tőkemérlegek és a folyó fizetési mérlegek alakulása révén már azt megelőzően kedvezőtlen irányt vett, hogy Ukrajna megszállása komoly zavarokat okozott volna a tőkepiacokon. Az Egyesült Államok jegybankja által bevezetett inflációellenes monetáris politika következtében az EMDE-országokban a dollárbefektetések egyre kevésbé vonzóak.
Ennek hatására az amerikai reálkamatok növekedésének megindulásával az egyes országok között a külföldi tőkéért folytatott verseny élesedése várható az Allianz pénzügyi elemzése szerint, ami a korábbi tapasztalatok alapján a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban jelentős devizanyomást idézhet elő. Minél tovább maradnak fenn a geopolitikai feszültségek és minél később állnak helyre az ellátási láncok, annál nehezebbé válik az érintett országok számára, hogy külföldi tőkebefektetésekhez jussanak.
