Októberben 3,8 százalékos volt az éves infláció, ami egyrészt többéves csúcsot és gyorsulást jelent. Augusztusban és szeptemberben ugyanis 3,4, illetve 3,6 százalékkal nőttek az árak.
„Az októberi adat minimálisan meghaladja a várakozásokat, a piac ugyanis 3,7 százalékos tempót várt” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint az éves inflációt az üzemanyagdrágulás mellett a dohánytermékek árának emelkedése húzta fel elsősorban. Havi szinten 0,5 százalékos volt az áremelkedés, ez pedig főként a ruházati cikkek, a dohánytermékek és az üzemanyagok drágulásával magyarázható.
Németh Dávid kiemelte, hogy az inflációs folyamatokat pontosabban bemutató, a változékony élelmiszer-, üzemanyag- és hatósági árak nélkül számolt éves maginfláció is gyorsult, a szeptemberi 2,4 százalékról 2,6 százalékra. Az inflációs adatok arra utalnak, hogy a korábbinál gyengébb forintárfolyam is szerepet játszik a gyorsulásban, például a ruháknál vagy éppen a tartós fogyasztási cikkeknél is lehet hatása.
Szintén felfelé mutató inflációs kockázatot lehet látni a béreknél, ugyanis a szolgáltatások ára nem csak a fokozott lakossági kereslet miatt emelkedik, hanem azért, mert a szolgáltatók részben érvényesítik az árakban a magasabb fizetéseket. „Mivel az idei bértárgyalásokról eddig megjelent információk alapján jövőre is tempós emelkedés várható, ezért ez a béremelkedés is hozzájárulhat az árak emelkedéséhez” – mondta a K&H szakembere.
Németh Dávid szerint idén decemberben 3,8 százalékos infláció várható, a pénzromlás éves átlagban pedig 3 százalék körül lehet, ami megfelel a jegybank inflációs céljának. Jövőre várhatóan márciusban ér a csúcsra az inflációs mutató, akkor 4 százalék körüli szintre van kilátás, 2019 egészében pedig 3,4 százalék körüli tempóra lehet számítani.
