A forinthitelek drágasága miatt ismét az egykor sokakat nyomorba taszító devizahitelek dübörögnek

A forinthitel piaci alapú kamattal szinte megfizethetetlen, ezért azok a vállalkozások, amelyek nem jutnak hozzá a támogatott, ezért olcsó konstrukciókhoz, inkább devizában adósodnak el. A vállalati hitelállomány növekedése megtorpant, de néhány ágazatban még mindig rekordokat dönt - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

Tizennégy éves csúcson a devizahitelek állománya a magyar cégeknél - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A magyarországi vállalkozások hitelállománya valamivel 12 ezer milliárd forint fölött volt június végén, ami közel jár a történelmi rekordhoz. A cégek viszont a statisztika szerint új hiteleket már nem nagyon vesznek fel, hiszen az év eleje óta csökkent a hitelállomány, főleg a forint hiteleké, amelyek megfizethetetlenül drágává váltak. A legtöbb piaci alapú vállalati forintkölcsön kamata ugyanis a bankközi kamatlábhoz (BUBOR) igazodik, ami három hónapra most is 14 százalék fölött van.

Nem a forinthitelre szavaznak az ügyfelek (Fotó: Depositphotos)
Nem a forinthitelre szavaznak az ügyfelek (Fotó: Depositphotos)

A magas magyarországi kamatszint arra sarkallja a cégeket, hogy inkább devizában adósodjanak el, az eurós vállalati hitelek jellemző referenciakamata, az Euribor ugyanis mindössze 3,6-4,1 százalék között van jelenleg. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a vállalati devizahitelek állománya történelmi csúcs közelébe került az első félév végére, és újra meghaladta az 5 ezer milliárd forintot. Ezt a lélektani határt egyetlen egyszer lépte át a devizahitelek állománya: 2009 első negyedévében, az előző pénzügyi válság idején főleg a forint drámai gyengülése miatt.

Bár a végül 1000 milliárd forintos keretösszegűre duzzasztott Baross Gábor Újraiparosítási Program (BGH) az indulása után néhány héttel teljesen kimerült, a hatása a teljes vállalati hitelállományon június végéig még nem látszott. Mindenesetre a napokban a kormány azt közölte, hogy eddig a BGH és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogram rendkívül kedvező forrásainak közel 75 százalékára kötöttek szerződést a cégekkel. A Széchenyi Kártya Program is folytatódott, és a bankok beszámolói szerint ennek köszönhető, hogy miközben a vállalati hitelállomány már nem növekszik tovább, sőt az új folyósítások drámaian visszaestek, a kkv-hitelezés még mindig jól megy. A teljes vállalati hitelezést azonban önmagában ezt a program nem húzza ki a gödörből. Az viszont a kisebb cégeknek biztató, hogy a kormány folytatni akarja a Széchenyi Kártya Programot, amelynek keretében csak az idén eddig csaknem 600 milliárd forintnyi értékű hitelszerződést írtak már alá.

Véleményvezér

Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban

Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban 

Nagy váltás Romániában.
Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok

Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok 

Nyílik az olló Lengyelország és Magyarország között.
Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak

Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak 

Az ukrán parancsnok fordulatot vár a háborúban.
Lázadás Trump ellen Grönland ügyében

Lázadás Trump ellen Grönland ügyében 

Még a republikánusok mindegyikének sem tetszene egy grönlandi invázió.
Európában a magyarok fizetik a legtöbbet az ország hiteleiért

Európában a magyarok fizetik a legtöbbet az ország hiteleiért 

Gazdaságpolitikai fordulatra volna szükség.
Az adófizetők nyöghetik a NER-es cég csődjét

Az adófizetők nyöghetik a NER-es cég csődjét 

Nem lesz olcsó az adófizetőknek a NER-es buli.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo