A feldolgozóiparon belül a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban is rekordot döntött a hitelállomány, amelynek nagyobbik hányada devizahitel. Ez az ágazat megközelítőleg 340 milliárd forintnyi hitellel rendelkezik. A nemfém ásványi termék gyártásával foglalkozó szektorban is történelmi csúcson van a hitelvolumen, megközelíti a 124 milliárd forintot. Vélhetően a magyarországi akkumulátor-ipar felfutása is hozzájárult ahhoz, hogy ezekben az ágazatokban több hitelt vettek fel a cégek.

Történelmi csúcson van a hitelállomány a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatban is, lassan eléri a 2050 milliárd forintot, ennek a döntő része forint alapú. Az IT-szektorban sem volt még soha több banki tartozás, mint az idén félévkor: 516,6 milliárd forint. Az információ és kommunikáció ágazat hitelállománya az idei első negyedévben nőtt nagyot, a másodikban már csak minimális mértékben bővült, a volument az idén a 4iG-Vodafone tranzakció finanszírozása ugrasztotta meg. A fentieken kívül a statisztikában “szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység” néven futó ágazatban hízott tovább a hitelállomány olyan nagy mértékben, hogy történelmi rekordot ért el.

Ezeknél a cégeknél csökkent a hitelmennyiség

A statisztika szerint a hitelezés visszaesése a legnagyobb mértékben a víz- és hulladékgazdálkodást, a szálláshely- és vendéglátás, valamint a gépipar ágazatokat érintette. Éves összevetésben ezekben az ágazatokban csökkent a hitelállomány. A gépiparban a hitelvolumen csökkenését okozhatta a forint erősödése is, ezeknek az exportra termelő cégeknek ugyanis döntő részben csak devizahiteleik vannak. Tavaly június és idén június között pedig mintegy 7 százalékot erősödött a forint az euróval szemben. A szállodák és vendéglátóhelyek esetében a hitelvolumenek visszaesését pedig okozhatta az is, hogy a járvány miatt törlesztési moratóriumba menekült cégeknek az idéntől már törleszteniük kell a tartozásaikat.