Az Európai Bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság stabilitását az egyre növekvő hazai kereslet eredményezte. Magyarországon a hazai össztermék (GDP) mértéke felülmúlta a 2008-as gazdasági válság előtti csúcsértékét, 2016-ban 1,9 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás és a nettó exportbevételeknek köszönhetően.
A bizottság megállapította, hogy az államadósság folyamatos csökkenése javította Magyarország pénzügyi stabilitását. A testület úgy látja, Magyarország fiskális politikája megfontolt, de a költségvetési irányvonal várhatóan lazulni fog. A költségvetési kiigazítás hiánya miatt a strukturális egyenleg romlása veszélyt jelent a középtávú adósság csökkentésére.
A bizottság szerint a magyar bankrendszer erősödött az elmúlt két évben a javuló gazdasági környezet és a bankokra kivetett adó mérséklésének következtében. A magyar bankok finanszírozási struktúrája és tőkehelyzete megfelelő, valamint javultak a magánszektor hitelezési kilátásai, de a hitelállomány növekedése mérsékelt maradt.
A jelentés szerint a munkanélküliség tovább javult, a válság előtti szint alá csökkent, ugyanakkor még mindig magas az uniós átlaghoz képest. A munkaerő-kínálat a nyugdíjkorhatár emelésével növekedett, azonban több ágazatban továbbra is hiány van úgy a képesítéssel, mint a képesítés nélküli munkaerőből.
A jelentés szerint az országspecifikus ajánlások végrehajtásában Magyarország előrelépett ugyan az alacsony jövedelműek adóértékének csökkenése terén és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítésében, ugyanakkor elmaradást mutat az ágazati különadók csökkentése, a közbeszerzés rendszere, az átláthatóság, a szociális és munkaügyi ellátások, az oktatáspolitika területén, valamint olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák integráló oktatásban való részesítésének kérdésében.
Végezetül a bizottság aláhúzta: az intézményi teljesítmény hiányosságai nehezítik az üzleti környezetet és csökkentik a gazdaság növekedési potenciálját. Az üzleti élet fellendülésének legfőbb akadálya a testület szerint az instabil szabályozási környezet, az érintettek bevonásának és a politikai döntéshozatal hiányosságai.
A költségvetési folyamat átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott, a közbeszerzéseket még mindig a korlátozott verseny és az átláthatóság hiánya jellemzi - áll a jelentésben. A korrupciós kockázatok továbbra is magasak, visszaszorítása érdekében hozott intézkedések kérdésében lényeges hiányosságok mutatkoznak - vélekedett az Európai Bizottság.
