A Z generációsok fejlődnének és gyakran beszélnek a munkájukról

A szakmai fejlődést a legfiatalabb munkavállalóknak közel fele jelölte meg, mint a munkahelyi biztonságérzet alapvető feltételét – ez a többi korcsoport válaszaival összevetve igazán magas arány. Az Y és az X generáció csupán ötöde jelezte vissza ezt a fajta igényét. Szintén a legfiatalabb dolgozók azok, akik a munkán kívüli életükben a legnagyobb arányban szóba hozzák a foglalkozásukat: közel felükre jellemző, hogy amikor új emberekkel találkoznak, erről is beszélgetnek. Az idősebbeknél már kevésbé jellemző ez. A Z generáció számára a munka tehát nemcsak megélhetés forrása, hanem az önmeghatározás, a tanulás és a társas kapcsolódás egyik terepe is.

Fontos a jó munkahelyi kultúra, de nem feltétlenül adott

A jó munkahelyi közegre és cégkultúrára természetes igénye van a legtöbb dolgozónak, viszont ennek megléte közel sem adott mindenki számára. Tízből nyolc válaszadó számára fontos, hogy a vezetője emberileg is közvetlen és elérhető legyen, de már csak tízből hat érzi azt, hogy biztonságban elmondhatja a véleményét a munkahelyén. Mindössze a felük jelezte, hogy ha hibázik, akkor nem fél annak belső következményeitől. A hibázástól való félelem nemcsak a munkavállalói jóllétet érinti, hanem a szervezeti működés hatékonyságát is jelentősen befolyásolja. Ahol a dolgozók nem érzik, hogy biztonságos keretek között nyilváníthatnak véleményt, ott nehezebben alakul ki bizalom, ami gátolja a felmerülő problémák konstruktív kezelését és a hatékony információáramlást is.