A drágulások országa lettünk, ami 1995-ben 50 forint volt most 3200

Ez derül ki a legnagyobb magyar tulajdonú adattanácsadó cég, a Hiflylabs elemzéséből, amely a KSH által közétett nyers átlagáradatokon alapul. A drágulás mértéke eltérő dinamikát mutat a különböző termékcsoportok esetén. A legnagyobb ütemben, 15-szörös szorzóval a szolgáltatások ára nőtt az elmúlt szűk három évtizedben, míg a legkevésbé a ruházkodási cikkek ára változott, ez utóbbinál átlagosan 4,6-szeres a szorzó. A vizsgált termékekért és szolgáltatásokért ma átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben.

1995-ben 50 forint volt egy állatkerti belépő a gyerekek számára, ma 3200 forintba kerül. Egy presszókávéért 28 évvel ezelőtt átlagosan közel 40 forintot kellett fizetni a vendéglátóhelyeken, 2023 novemberében már több mint 500 forintot. Egy férfi hajvágás szűk három évtizeddel ezelőtt 176 forintba került, ma 3320 forintot kérnek el érte.

Néhány kiragadott példa abból a közel 180 tételt tartalmazó táblázatból, amelyet a KSH tesz közzé 1995-ig visszamenőleg egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagáráról (itt és itt). Fontos megjegyezni, hogy ezek nyersen kiszámított adatok, amelyek nem szűrik a reprezentánstermékek megfigyelésében bekövetkező változásokat (pl. minőség, reprezentánsmódosítás). Az állatkerti belépő esetében például ma már egy sokkal magasabb szolgáltatási színvonalról beszélhetünk, vagyis többet kapunk a pénzünkért, mint a 90-es évek közepén. A torzító hatásokat nem tartalmazó fogyasztóiár-indexek változásait, amelyek az infláció kiszámításának alapját képezik, a KSH ebben a táblázatban publikálja.

Magyarország vezető adattanácsadó cége, a Hiflylabs munkatársai által elvégzett elemzés alapján összességében elmondható, hogy ezekért a termékekért és szolgáltatásokért ma – a legfrissebb, 2023 novemberi adatokat figyelembe véve – átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben. A drágulás mértéke és üteme termékenként és termékcsoportonként is eltérő dinamikát mutat.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatások esetében tapasztalható, míg a legkisebb a ruházati termékek kategóriánál: előbbinél 15-szörös, utóbbinál 4,6-szeres a drágulás átlagos mértéke, ami valószínűleg nagyrészt az olcsó áruimportnak és a „fast fashion” jelenségnek köszönhető. A szolgáltatások erőteljes áremelkedési dinamikáját elsősorban az magyarázhatja, hogy esetükben egyre inkább tudásintenzív munkaerőre van szükség, aminek magasak a költségei. De magyarázatként felmerülhet még az ún. Balassa-Samuelson hatás is, amelynek lényege, hogy egy felzárkózó gazdaságban a termelékenység növekedésével a munkaerő relatív ára is emelkedik, így a munkaintenzív szolgáltatások ára átlag felett nő.

Véleményvezér

Az iráni rezsim nyakára tették a kést

Az iráni rezsim nyakára tették a kést 

Felszámolják Irán külföldi pénzmosodáit.
A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket

A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket 

A számok mögé is érdemes benézni.
Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában

Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában 

Nagyon népszerű Európa a turisták körében.
1,2 millió bevándorló kapott európai állampolgárságot

1,2 millió bevándorló kapott európai állampolgárságot 

Minél keletebbre van egy uniós ország, annál kevésbé befogadó.
Sokba kerülhet Magyarországnak Orbán Viktor ötlete, hogy nem szállítunk gázt Ukrajnának

Sokba kerülhet Magyarországnak Orbán Viktor ötlete, hogy nem szállítunk gázt Ukrajnának 

Van-e értelme a földgáz elzárásának Ukrajna felé?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo