A drágulások országa lettünk, ami 1995-ben 50 forint volt most 3200

Ez derül ki a legnagyobb magyar tulajdonú adattanácsadó cég, a Hiflylabs elemzéséből, amely a KSH által közétett nyers átlagáradatokon alapul. A drágulás mértéke eltérő dinamikát mutat a különböző termékcsoportok esetén. A legnagyobb ütemben, 15-szörös szorzóval a szolgáltatások ára nőtt az elmúlt szűk három évtizedben, míg a legkevésbé a ruházkodási cikkek ára változott, ez utóbbinál átlagosan 4,6-szeres a szorzó. A vizsgált termékekért és szolgáltatásokért ma átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben.

1995-ben 50 forint volt egy állatkerti belépő a gyerekek számára, ma 3200 forintba kerül. Egy presszókávéért 28 évvel ezelőtt átlagosan közel 40 forintot kellett fizetni a vendéglátóhelyeken, 2023 novemberében már több mint 500 forintot. Egy férfi hajvágás szűk három évtizeddel ezelőtt 176 forintba került, ma 3320 forintot kérnek el érte.

Néhány kiragadott példa abból a közel 180 tételt tartalmazó táblázatból, amelyet a KSH tesz közzé 1995-ig visszamenőleg egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagáráról (itt és itt). Fontos megjegyezni, hogy ezek nyersen kiszámított adatok, amelyek nem szűrik a reprezentánstermékek megfigyelésében bekövetkező változásokat (pl. minőség, reprezentánsmódosítás). Az állatkerti belépő esetében például ma már egy sokkal magasabb szolgáltatási színvonalról beszélhetünk, vagyis többet kapunk a pénzünkért, mint a 90-es évek közepén. A torzító hatásokat nem tartalmazó fogyasztóiár-indexek változásait, amelyek az infláció kiszámításának alapját képezik, a KSH ebben a táblázatban publikálja.

Magyarország vezető adattanácsadó cége, a Hiflylabs munkatársai által elvégzett elemzés alapján összességében elmondható, hogy ezekért a termékekért és szolgáltatásokért ma – a legfrissebb, 2023 novemberi adatokat figyelembe véve – átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben. A drágulás mértéke és üteme termékenként és termékcsoportonként is eltérő dinamikát mutat.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatások esetében tapasztalható, míg a legkisebb a ruházati termékek kategóriánál: előbbinél 15-szörös, utóbbinál 4,6-szeres a drágulás átlagos mértéke, ami valószínűleg nagyrészt az olcsó áruimportnak és a „fast fashion” jelenségnek köszönhető. A szolgáltatások erőteljes áremelkedési dinamikáját elsősorban az magyarázhatja, hogy esetükben egyre inkább tudásintenzív munkaerőre van szükség, aminek magasak a költségei. De magyarázatként felmerülhet még az ún. Balassa-Samuelson hatás is, amelynek lényege, hogy egy felzárkózó gazdaságban a termelékenység növekedésével a munkaerő relatív ára is emelkedik, így a munkaintenzív szolgáltatások ára átlag felett nő.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo