Az építőanyag ipar hazai értékesítési volumene 2015 előtt csökkenő trendet mutatott, majd ez a CSOK bevezetését követően megfordult, és átlagosan évi 18 százalékkal nőtt, emellett a korábban növekvő export stagnált. Az építőanyagok iránt megnövekedett kereslet, a környező országokhoz (12-14 százalék) képest magasabb áremelkedést eredményezett (28 százalék) a vizsgált négy évben, mert nem volt elég kapacitás a többlet kereslet kielégítéséhez.
A CSOK az ingatlanpiaci árak emelkedéséhez is hozzájárult. Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a CSOK miatti javuló árvárakozások is okoztak. Mivel az épületek építésének termelői árindexe (+31 százalék) jelentősen elmaradt az ingatlan áremelkedéstől (+62 százalék), ezért az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak (spekulációnak) köszönhető.
Az új lakások reál árindexe (2015=100)
Összefoglalva elmondható, hogy a CSOK a célul tűzött demográfiai változást csak ideiglenesen tudta elérni, de az sem volt kirívó a nemzetközi környezetben, ugyanakkor jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a többséget. Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a CSOK-kal megegyező volumen. Ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése. (GKI)
