2023-ig 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni.
A születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a CSOK bevezetése sem változtatott meg.
Teljes termékenységi arányszám
Ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4 országról elmondható (ezen belül Magyarország és Szlovákia rátája van a legközelebb egymáshoz). Figyelembevéve, hogy Magyarország (2,1 százalék) majdnem másfélszer annyit költ GDP arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5 százalék), a hazai programok eredményei gyengék. Azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a CSOK nem érte el. A nemzetközi összehasonlítás alapján azt állíthatjuk, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások. Ezt a kormány is kezdi mára belátni.
Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a CSOK. A CSOK hatására megnőtt lakóingatlan kereslet első körben azonnal hatott az építőipari kapacitásokra. Az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban. A lakó- és nem lakó épületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről, 2019-re 50 ezerre nőtt. A területen dolgozók bruttó bérnövekedése azonban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, pedig a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagy mértékű kifehéredése (legális foglalkoztatás) is megjelenik. Ez arra utal, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt meg elsősorban.
