A cégek sem ússzák meg a hálózatosodást

A technológiai fejlődés kulcsszava napjainkban a „konnektivitás”. A különféle eszközök egymáshoz kapcsolódása nemcsak a fogyasztói szokásokra hat, hanem a vállalatokra is. A jól kigondolt stratégiai szövetségek versenyelőnyt jelentenek.

A dolgok internete (IoT) behálózza az életünket: átalakítja az otthoni szokásainkat, az autózásunkat, edzésünket, orvosokhoz fűződő viszonyunkat. És átalakítja az üzleti együttműködéseket: lebontja a vállalati struktúrák közötti falakat. A technológiai cégek vezetői napjainkban folyton „nyitott ökoszisztémákról” beszélnek. Az együttműködés fontos az új termékek és szolgáltatások szintjén, valamint az interoperabilitási szabványok kidolgozásában.

Interoperabilitás

A gépek közötti konvergencia elmossa az iparágak közötti határokat. A legkülönfélébb vállalatok kénytelenek egymásba kapaszkodni: szoftveróriások, hardvergyártók, telekommunikációs cégek, autómárkák, bútorgyárak, háztartási készülékeket gyártók. Csupa olyan cég, amelyek eddig jól elvoltak a saját szektorukban. A stratégiai szövetkezés trendje a Las Vegas-i CES-en is megfigyelhető volt már idén: azok a cégóriások, amelyek amúgy hagyományosan távol szoktak maradni az eseménytől, az eszközök erősödő összekötöttsége miatt kénytelenek voltak jelen lenni.

A különböző iparágak szereplőinek együttműködése felgyorsítja a fejlett technológiák terjedését. Mit ér például a 3D-s televízió, ha nincs 3D-s adás? Ha viszont két cég egy technológiát választ, és termékei kompatibilissé válnak, máris mindketten piacot nyernek. Az IKEA-bútorban lévő töltővel például négy centiméteres távolságból vezeték nélkül tölthetjük a Samsung termékeit. Mivel több szabvány létezik a kábel nélküli feltöltésre (A4WP, PMA), ha két óriáscég egy nótát fúj, az segíthet abban, hogy az általuk preferált szabvány kerekedjen felül. Az autógyárak is csatlakoztak: már 15 autótípus van, amelyben kábel nélkül lehet készülékeket tölteni.

Ráadásul technológiacentrikus világunkban a K+F-költségek szinte minden ágazatban irdatlan terheket rónak a vállalatokra. E kiadásokat is nyilván lényegesen könnyebb közösen fedezni.

„Frenemies”

A kéz a kézben járó, a jövőt együtt kifejlesztő cégek azonban csalóka víziók. Hiába azonosak a termékfejlesztési irányok, az együttműködés könnyen vetélkedésbe fordulhat. Főleg ha menet közben rájönnek a felek, hogy az azonos célok miatt voltaképpen mindketten riválisok. És nemcsak a fogyasztókért, hanem a legtehetségesebb munkavállalókért – különösen a fejlesztőkért – is versengenek. Ilyen elhidegülés történt az Uber és a Google között. Viszonyukat ma a „frenemies” – a barát (friend) és az ellenség (enemy) szóból létrejött – kifejezéssel jellemezhetjük. A Google befektetési alapja 2013-ban 250 milliót invesztált a kocsimegosztó szolgáltatást kínáló startupba. Két év se telt el, és az Uber bejelentette: önvezérelt autót fejleszt – ahogyan a Google –, és a Facebookkal kezdett együttműködési tárgyalásokat. A Google válaszként saját autómegosztó alkalmazás fejlesztésébe kezdett.

Az egymás ellen fordulás azért nem törvényszerű. A Google-t és az Apple-t például nehéz lenne nem riválisoknak tekinteni, egyes bizniszekben mégis képesek konfliktusmentesen együttműködni.

Az eltérített Dolgok Internete

Kényelmes dolog, ha okos eszközeink az internetre csatlakozva gyűjtik az adatokat és kommunikálnak egymással, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt ez a technológia – figyelmeztetnek a NetIQ szakértői.