A cégek harmada nincs felkészülve a krízishelyzetekre

Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák - a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából. 

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

A PwC 2019-es globális válságfelmérése 2084 vezető tisztségviselőjével folytatott beszélgetés alapján készült különböző méretű szervezeteknél, 25 iparágban, 43 országban.

Csaknem az összes megkérdezett cégvezető (95%) számít arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet, 69 százalékuk pedig már keresztülment valamilyen krízisen az elmúlt öt évben. A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, ezek a válaszadók 23 százalékánál már előfordultak.

Az 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket érintő válsághelyzetek leginkább a kiberbűnözéssel (26%), a természeti katasztrófákkal (22%) vagy a vezetők általi (17%), illetve etikai vétségekkel (16%) kapcsolatosak, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.

A felmérés 19 lehetséges válságot kiváltó tényezőt vizsgált, amelyek hét nagyobb kategóriába sorolhatók: operatív, technológiai, humanitárius, pénzügyi, jogi, humántőke és hírnévvel kapcsolatos válság. Ezek közül a legtöbb cég által átélt típus a működési,

tehát operatív válság, ez már 53 százalékukat elérte legalább egyszer. A technológiai problémákkal és a kiberbűnözéssel kapcsolatos technológiai válságot a válaszadók egyharmada említette, ezt követi szorosan a humanitárius (29%) és a jogi (28%) válságkategória.

„Az adott válságot nem az asztalfiókban tartott tervek, hanem az emberek oldják meg. Éppen ezért a kidolgozott válságkezelő terv mellett kiemelten fontos, hogy felkészítsük a kollégáinkat a váratlan helyzetek megoldására” – mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a következő lépésekkel képesek versenyelőnyt teremteni válság idején:

  • Még a válság bekövetkezte előtt rendeljünk megfelelő költségvetési forrásokat a válságkezeléshez.
  • Legyen kipróbált folyamatunk ezekre az esetekre.
  • Alkalmazzunk tényalapú megközelítést – és vonjuk be a legfontosabb érintetteket.
  • Végezzünk okfeltáró elemzést – majd kövessük is nyomon azt.
  • Cselekedjünk csapatként és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.
„A válsághelyzetek szimulálása, ezekre való felkészülés jelentheti a különbséget a hatékony kárminimalizálás és a jelentős pénzügyi, jogi vagy reputációs veszteségek között” – hívta fel a figyelmet Agárdy Balázs, a PwC Magyarország krízismenedzsment szakértője.

Véleményvezér

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo