Bár ilyen mértékű katonai költéssel Magyarország a NATO tagállamok „éltanulói” közé került, kérdés meddig lesz mindez elég. Donald Trump visszatérésével ugyanis újra az asztalra kerülhet a védelmi kiadások emeléséről szóló vita.
Élmezőnyben a magyar védelmi költségvetés
A rendhagyó módon tavaly decemberben elfogadott költségvetés forrásallokáció szempontjából ismét kiemelten kezeli a honvédelmet. Az idei költségvetés mintegy 1752,3 milliárd forintot irányít védelmi kiadásokra. Így a szintén a Honvédelmi Minisztérium jogkörébe tartozó katonai oktatás és sportfeladatokkal együtt összesen 1939,3 milliárd forintból gazdálkodhat a védelmi tárca az idei évben.
Összehasonlításképp, a tavalyi évben a honvédelmi alappal együtt összesen 1985,3 milliárd forintot, vagyis 46 milliárd forinttal többet költött védelmi célokra a magyar kormány. Így bár 2024-hez viszonyítva idén 2,3 százalékkal kevesebb forrás jut védelmi célra, a 2010-es 225 milliárd forintos védelmi költségvetéshez képest 2025-re reálértéken 3,5-szeresére növekedtek a honvédelemre fordítható források. Ezzel Magyarország 2025-ben is a GDP 2 százalékát meghaladó összeget fordít a védelemre, ismét teljesítve ezzel a NATO tagságából fakadó kötelezettségét.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa szerint Magyarország 2023-óta GDP arányosan 2,1 százalékot fordít védelmi célra. A NATO 2024-es becslése szerint pedig a tavalyi évben Magyarország védelmi kiadásainak százalékos megoszlása a következőképpen alakulhatott: 4,6 százalék infrastrukturális költségek, 23,7 százalék üzemeltetési és karbantartási költségek, 23,8 százalék személyi kiadások, 47,8 százalék pedig eszközbeszerzés és kutatás-fejlesztés.
