A szolgáltatások drágulása 0,06%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,05%-kal, a háztartási energiáé pedig 0,01%-kal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét. Az élelmiszerek körében bekövetkezett árcsökkenés 0,05%-kal, ezen belül a hús, húskészítmények 0,10%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,02%-kal mérsékelte az előző hónaphoz viszonyított áremelkedést. Az egyéb cikkek árai összességében nem változtak, ugyanakkor a járműüzemanyag-árak csökkenése 0,09%-nyi mérséklő hatással volt az egyhavi árváltozásra.
A decemberi áremelkedés teljes mértékben piaci indíttatású volt.
1 hónap alatt, 2001. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal mérséklődött. A különböző akciók eredményeként jelentős árcsökkenés volt a sertéshús (6,8%), a liszt (3,0%), a baromfihús (1,1%), a szalámi, sonka (1,0%), a tejtermékek (0,8%), a rizs, a csokoládé, kakaó és a csomagolt kávé (0,7%) esetében. Emelkedett az ára az idényáras élelmiszereknek (3,4%), a tojásnak (2,1%), a sertészsiradéknak (1,9%), az étolajnak és az éttermi étkezésnek (1,4%).
Tovább csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, átlagosan 0,3%-kal kerültek kevesebbe, mint az előző hónapban. A szeszes italok és dohányáruk, valamint az egyéb cikkek főcsoportokban az árak összességében nem változtak. Ezen belül a járműüzemanyag-árak 1,9%-os mérséklődésével szemben az újságok, folyóiratok 1,7%-kal, a virágok, dísznövények 8,0%-kal kerültek többe, mint az előző hónapban. A háztartási energia drágulása az átlagos mértékkel megegyezően alakult (0,1%), míg a szolgáltatások árai (0,2%) az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek. Decemberben, az előző évi tendenciának megfelelően – az előző havi árnövekedéssel azonos mértékben – 0,8%-kal tovább emelkedtek a ruházkodási termékek árai.
12 hónap alatt, 2000. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai 9,5%-kal, az átlagot meghaladva emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 25, az étolaj 22, a szalonna 21, a szalámi, sonka 19, a tej 18, a cukor és a párizsi, kolbász 16, a vaj, vajkrém 15%-kal drágult. A rizs (2%), a csokoládé, kakaó (4%) és a margarin (5%) árának növekedése jóval átlag alatti volt. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a tojás (10%), a liszt (5%) és a csomagolt kávé (2%) ára.
A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 0,7%-kal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Az egyéb cikkek, üzemanyagok (2,1%) és a ruházkodási cikkek (4,8%) 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A háztartási energia (7,5%), a szolgáltatások (8,4%) és a szeszes italok, dohányáruk (10,3%) árnövekedése viszont átlag feletti volt.
Egy évvel korábban, 2000. decemberben a fogyasztói árak növekedése az előző hónaphoz mérve 0,3%-ot, 1999. decemberhez viszonyítva 10,1%-ot tett ki.
Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint a friss hazai és déligyümölcs) nélkül számítva egy hónap alatt a fogyasztói árak összességében nem változtak.
2001. decemberben a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz 0,7%, 2000. decemberhez viszonyítva 8,1% volt. 2000. decemberében ez 0,9%-ot, illetve 9,0%-ot tett ki.
2001-ben az éves átlagos fogyasztói árszínvonal-növekedés mértéke 9,2% volt. Az infláció trendjét vizsgálva az elmúlt év két jól elhatárolható szakaszra bontható: januártól májusig a 12 havi fogyasztói árszínvonal változás mértéke 10,1%-ról 10,8%-ra nőtt, majd júniustól beindult egy gyors ütemű mérséklődés. Júliusban ismét egyszámjegyűvé (9,4%) vált az inflációs ráta, majd tovább csökkenve novemberben 7,1%, decemberben pedig 6,8% volt. (7% alatti 12 havi inflációs ráta 1987. áprilisában volt.)
A 2001. éves átlagos inflációs rátán (9,2%) belül azonban a különböző termék és szolgáltatás főcsoportok igen eltérő árszínvonal változása húzódik meg. Az élelmiszereknél 13,8%-os, a szolgáltatásoknál pedig 9,8%-os árnövekedés következett be. Így a fogyasztói kosárban együttesen 52,2%-os súlyaránnyal rendelkező két főcsoportban az áremelkedés mértéke nagyobb volt az átlagosnál. Szintén átlag feletti árszínvonal-emelkedés következett be a szeszesitalok, dohányáruk, illetve a háztartási energia főcsoportokban (11,2%, illetve 10,3%). A tartós fogyasztási cikkek, az egyéb cikkek, üzemanyagok, illetve ruházkodási cikkek főcsoportokban az átlagosnál kisebb áremelkedés következett be (1,0%, 4,9%, illetve 5,3%).
A maginflációs ráta szintén az év első felében emelkedett, majd a júliusi 10,4%-os csúcsérték után fokozatosan csökkenni kezdett a decemberi 8,1%-ig. Így 2001-ben az éves átlagos növekedése 9,5%-ot tett ki. Megfigyelhető, hogy az év első felében a maginfláció végig a fogyasztóiár-index alatt marad, míg az év második felében magasabb volt.
9,2 százalékos a 2001. évi átlagos infláció
2001. decemberben az egyhavi átlagos áremelkedés 0,1% volt, 2000. decemberhez viszonyítva pedig 6,8%-kal növekedtek az árak. Az elmúlt évben, 2001-ben, átlagosan 9,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint 2000-ben.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is!
2024. november 28. 15:30
Véleményvezér
Sok nagy okos már világháborút lát
Az orosz ballisztikus rakéta bevetése egy teszt volt.
Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat
A büntetés mértéke nevetséges.
Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten
A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt
A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben
Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről
Az elmaradt reformok tragédiája.