A keresletcsökkenés okai

Az öt-hat éve még élénk hazai lakásbérleti piac mára a fővárosban éppúgy lecsendesedett, mint vidéken. Csupán az egyetemi központok környezetében erősödik fel a kereslet minden év augusztusában-szeptemberében, és némi kereslet tapasztalható a nagyobb külföldi cégek letelepedésének helyszínein. Ez utóbbiak esetében azonban ma már jóval hosszabb időbe telik, amíg bérlő és bérlemény "egymásra talál". - mondja Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlantanácsadó Kft. társtulajdonosa.

A szakember szerint a kereslet visszaesésének több oka is van. Egyrészt ma a fővárosban és a nagyobb városokban, illetve a környezetükben letelepedett nagy nemzetközi cégek is igyekeznek bérleti költségeikből lefaragni, így többnyire saját telephelyvásárlással, vagy önálló nívós iroda hosszú távú bérlésével, valamint magyar menedzsergárda alkalmazásával (akik saját otthonukban laknak) többnyire megoldják a bérleményproblémát.

Emellett a hazai diákok egy része is - szülői segítséggel - inkább dönt a lakásvásárlás, mintsem a havi hiteltörlesztő részletettel közel azonos havi díjat igénylő bérlés mellett. Mindez jelentős "bérlemény-felhozattal" párosul, amely abból is ered, hogy a lakásvásárlást ösztönző állami támogatások 2003. év végi szigorítása előtt sokan vásároltak befektetési céllal lakóingatlant, melyeket bérbeadással igyekeznek hasznosítani. Így ma bőséges választékból meríthet, aki kiadó lakást keres. A kínálati palettán a lerobbant házrész éppúgy megtalálható, mint a felújított használt kis- és nagylakás, az alig néhány hónapja átadott új garzon, vagy a frekventált helyen fekvő nívós családi ház és fürdőmedencés luxusvilla.  

A lakásbérletet keresők legfőbb szempontjait - legyen az diák, gyermekes család - manapság is a munkahelytől, iskolától való távolság, a ház, lakás állapota, rezsiköltsége és nem utolsósorban a havi bérleti díj összege  jelenti. Ez utóbbi azért sorolódott hátrébb az elmúlt időben, mert a túlkínálat révén napjainkban egyre inkább a bérlők diktálnak, s a tulajdonosok sok esetben kénytelenek ár-kompromisszumot kötni.  
S hogy milyen díjakkal kell számolni? Ma már 40-50 ezer forint havi díj alatt a fővárosban nincs kiadó lakás. Ehhez jön még minden esetben a havi rezsiköltség, valamint a tulajdonosok által kért kaució, melyet előre ki kell fizetni a tulajdonosnak. Összege általában kéthavi bérleti díjnak felel meg.

#page#

A kereslettel kapcsolatban az üzletasszony elmondta: a fővárosban az egyetemisták többnyire a garzonokat és az 1,5 szobás kislakásokat keresik, havi 50-70 ezer forintos bérleti összegért. Az egyedülálló fiatal külföldi fiatalok (diákok, banki alkalmazottak) kedvelt helyszínei a Váci utca, a XIII. kerület frekventált részei és az Andrássy út, ahol 600-1000 euró (90-250 ezer forint) között mozog a teljesen felújított vagy új lakások havi bérleti díja. A gyermek nélküli külföldi és hazai magasabb jövedelmű házaspárok többnyire a szűk pesti belvárosban és Bel-Budán keresnek kiadó lakást: itt -- a helytől, a ház és lakás állapotától, kialakításától függően - havi 1000-1300 eurót (250-325 ezer forint) kell fizetni. A magasabb igényű külföldi családok a csendes budai, dupla komfortos, 1 nappali 3 hálós családi házakat részesítik előnyben, melyek havi díja 1200-1800 euró (300-450 ezer forint) között mozog, a multinacionális cégek legfelső vezetői pedig - ha ritkán mégis bérleményt keresnek -- továbbra is ragaszkodnak a Rózsadomb, a Gellért- és Szabadság-hegy nagyméretű luxuslakásaihoz, ahol vendégeik, üzleti partnereik fogadására, elszállásolására is van lehetőség. Ez utóbbiak havi bérleti díja 1800-4000 euró (450 ezer-1millió forint) is lehet. 

Vidéken Budapesthez hasonlóan leült az utóbbi időben a lakásbérleti piac, és az egyetemi városok kivételével csak ott érzékelhető időszakosan érdeklődés, ahová befektetők érkeznek. A díjak valamivel alacsonyabbak a fővárosinál, de az egy-két havi összegű kaucióra szinte minden lakástulajdonos igényt tart. A főváros környéki települések közül például Budaörsön - ahol többnyire csak a társasházi lakásokra akad bérlő -- a panelekért havi 800-1000 forint/négyzetméter, a téglaépítésű társasháziakért 1200-1500, míg a nívós villalakásokért 2200-3000 forint/négyzetméter havi díjat kérnek. Gyálon havi 35-70 ezer forint plusz rezsi áron, Vecsésen pedig 50 ezer forintért lehet lakást bérelni, a családi házakat keresőknek pedig havi 70-150 ezer forinttal kell kalkulálni. A kissé távolabbi Székesfehérváron az 54 négyzetméteres panelekért rezsi nélkül havi 40-45 ezer, a hasonló méretű régi téglaépítésű társasháziakért 50-60, az újakért pedig 70-80 ezer forint bérleti díjat kell havonta fizetni.