A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 harmadik negyedéve óta, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja.
A bizalom változása
Az országosan reprezentatív, 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló részletes felmérést 2007. első negyedévében, március 2. és 12. között végezték. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.
A K&H kkv bizalmi index értéke 2007 első negyedévében ismét a negatív tartományban, -53 ponton zárt. Az index értékének az előző negyedévéhez viszonyított 8 pontos növekedése - a változatlanul erős negatív várakozások mellett - a borúlátás folytatódó csökkenését jelzi. A javuló tendencia immár hat hónapja, 2006 negyedik negyedévétől fogva tart. (Korábban mind a vállalatok, mind a fogyasztók nagyon borulátóak voltak.) #page#
Részindexek
Ha ágazatok szerint vizsgáljuk a középvállalatok bizalmát, az ipari, építőipari vállalatok és a szolgáltató szektor esetén történt pozitív elmozdulás, a vállalati méret alapján pedig főleg a kisebb (0-100 millió forint) árbevételű vállalkozások várakozásai javultak kis mértékben.
A K&H kkv bizalmi index részindexeinek változása 2006-ban
A korábbi folyamatos és erős csökkenés után az év első negyedévében javult a kormányzati intézkedések megítélése, de a várakozások még mindig erőteljesen negatívak. A vezetők közül továbbra is kevesen, mindössze 4 százalékban vélik úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat.
Tovább erősödött a monetáris politika részindex is, ami az előző negyedévben mért -65 ponthoz képest 9 pontot javult, és -56 ponton zárt. A vállalatok tehát változatlanul a jegybanki alapkamat, így a hitelkamatok csökkenését várják a közeljövőben, ami alacsonyabb inflációs várakozásokat is magában hordoz.
Ismét gyengébb eredményt mutat, így már második negyedéve folytatódik a negatív tendencia az EU forrásokhoz való hozzájutás lehetőségének megítélésében. A megkérdezettek körében újabb 7 százalékponttal kevesebb azoknak a száma, akik reálisnak tartják, hogy európai uniós támogatásokhoz jussanak hozzá.
A közterhek részindex a legnagyobb, 18 pontos erősödést produkálta ebben a negyedévben -91 pontról -73-ra változott.
