Az új munkahelyek létrehozását vállaló cégek 2005-ben 1,5 milliárd forint, 2006-ban és 2007-ban 1,8 milliárd forint összegű támogatási keretre pályázhattak, az idén viszont 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Néhány éve ezen felül külön támogatási keretet hagy jóvá a testület a kis beruházási igényű, de magas hozzáadott értéket képviselő, a foglalkoztatás javítása érdekében előirányzott fejlesztések támogatására. Ez a támogatás az újonnan felvett dolgozók kereseti és járulékköltségeinek részbeni átvállalását jelenti és nem a beruházásokat, eszközbeszerzéseket szolgálja. Erre a célra szintén több jut az idén: amíg az elmúlt évben kétszázmillió forint volt a keret, az idén már 360 millió forint. Az új munkahelyek létesítésének támogatása évek óta igen népszerű a munkáltatók körében. (Nagyok a különbségek az álláskeresők népességhez viszonyított arányában az egyes területek között. Egy évvel korábban a ráta kedvezőbb volt.)
Előnyben a hátrányos helyzetűek
A pályázónak a korábbi tendereken legalább öt új munkahely létesítését kellett vállalnia, illetve azt, hogy a támogatással létrehozott kapacitást, szolgáltatást legalább öt évig fenntartják. A vállalt létszámot a vállalati kategóriától függően 2-3 évig kellett foglalkoztatni. A pályázók munkahelyenként alapesetben 800 ezer forint támogatást nyerhettek el. Ennél magasabb lehetett a hátrányos helyzetű térségekből, településekről pályázók támogatása, és kiegészíthető volt a támogatási összeg azzal is, ha a pályázó regisztrált álláskereső foglalkoztatását vállalta, vagy szerepet vállalt a romák foglalkoztatásának javításában.
Pályázónként legfeljebb 80 millió forintot nyerhettek el, de hátrányos helyzetű térségekben, településeken ez a határ 160 millió forint volt. Aki több mint 300 új munkahely létesítését vállalta, a munkaerőpiaci helyzet alapján további legfeljebb 100 millió forintos támogatáshoz is hozzájuthatott. (A romák többsége rossz szociális körülmények között él Európában, az ellenszenv még mindig nagy velük szemben, ezért az Európai Parlament és a szocialista frakció cselekvési tervet indított el.)
Kötelező az önrész
Az európai uniós versenyszabályok alapján a cégek nem vehetnek igénybe korlátlanul közösségi vagy állami támogatást. Még a leghátrányosabb területeken, a legkisebb cégeknek is rendelkezniük kell a támogatáshoz legalább 30 százalékos önrésszel. Budapesten egy nagyobb cégtől pedig 75 százalékos önrészt várnak el.
Általában a jobb munkaerőpiaci helyzetű térségekben nagy cégeknek 25 százalékos lehet a támogatás, a kis és közepes vállalatoknál ez kiegészülhet 10 százalékkal, az egészen kis cégeknél 20 százalékkal. A hátrányos helyzetű területeken alapesetben 50 százalékot érhet el a támogatás, ez kiegészülhet a kis és közepes cégeknél 10 százalékkal, az egészen kicsi vállalkozásoknál 20 százalékkal. Az idei pályázati kiírást hasonló feltételekkel a tervek szerint februárban teszik közzé.
A 2007-ben rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintból csaknem 2.000 új munkahely létrehozását vállalták a sikeres pályázók, a 2006-ban rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintból 1.815 új munkahelyet hoztak létre. A 2005-ben rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintból 1.704 munkahely létesülhetett. A korábbi években, így például 2004-ben 3,6 milliárd forint, 2003-ban 5,6 milliárd forint, 2002-ben 2 milliárd forint volt a keret, ebből 3.600, 5.500, illetve 2.200 új munkahely létesítését vállalták a támogatott pályázók. (Komoly problémákat okozhat a munkaerőhiány a nyugat-dunántúli régióban, mert a magasabb bérek miatt külföldre mennek a műszaki-gépészeti szakemberek.)
