Azok a magánszemélyek, akik január 15-ig nem kérték, hogy múlt évről a munkáltató készítse el adóbevallásukat, azok önadózók lesznek idén. A várhatóan ebben az évben is valamivel több mint 2 millió önadózó magánszemélynek mostanában kell az szja-bevallás kitöltéséhez szükséges mindenféle igazolást megkapnia, tekintettel arra, hogy a törvény az érintett kifizetőknek, munkáltatóknak, adókedvezményre jogosító igazolást kiállítóknak január 31-ét jelöli meg határidőként, hogy a magánszemélyek – valamint az adóhatóság - számára a szükséges igazolásokat megküldjék. A munkáltatók általában kézbe adják ezen időpontig a dolgozójuknak a „Munkáltatói igazolás a 2001. évi személyi jövedelemadó bevallásához” elnevezésű igazolást, amely a magánszemély tavaly szerzett jövedelmével, a levont adóelőleggel, a figyelembe vett adóelőleggel kapcsolatban tartalmazza a törvényben meghatározott igencsak részletes adatokat. Ezeket lényegében „mechanikusan” be kell másolni az szja-bevallásba.

Probléma nem is munkáltatók, hanem gyakrabban a kifizetők, adókedvezményre jogosító igazolást kiállítók igazolásával szokott lenni. Éppen ezért a január 31-ei határidő leteltével - postai átfutás miatt - érdemes néhány napot várni a magánszemélyeknek, s ha még ekkor sem érkezik meg például egy tuti biztosnak vélt biztosítási adókedvezményről az igazolás, vagy mondjuk a befizetett több százezer forintos közcélú adományról, esetleg az „xy” nyomdától felvett megbízási díjról, akkor a magánszemélynek „magához kell vennie” a kezdeményezést annak érdekében, hogy kiderüljön a késedelem oka.

Előfordulhat, hogy már megkapta az adózó évközben az igazolást, akkor elő kell azt venni, s az adóbevallás kitöltése során az abban foglaltakat figyelembe kell venni. A törvény szerint ugyanis a kifizető a magánszemély részére történő bármilyen kifizetés esetén olyan bizonylatot köteles kiállítani, és azt az adózónak átadni, amelyből egyértelműen megállapítható a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adóelőleg, illetőleg az adó összege. Ezt a bizonylatot a kifizető évközben, a kifizetéskor köteles a magánszemélynek átadni. Vagyis ebben az esetben nincs más teendője az adóalanynak, minthogy az évközben megkapott jövedelemigazolást az adóbevallás készítése során felhasználni.

Megtörténhet, hogy évközben nem kapott a magánszemély a neki juttatott jövedelemről igazolást a kifizetőtől. Ebben az esetben a kifizetőnek kötelessége – attól függetlenül, hogy az adózó azt nem kérte -, hogy január végéig a már említett tartalommal pótolja a hiányzó bizonylatot. Ilyenkor az egy kifizető által ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetést összevontan is lehet igazolni. Vagyis ha a magánszemély egy cégtől évi ötször kapott jövedelmet, akkor elegendő, ha egy összevont igazolást kap. Fontos szabály azonban, hogy a kifizetések jogcímét ebben az igazolásban is a törvényben meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.

A magánszemélynek tehát január 31-ig minden kifizetőtől igazolást kellett kapnia, leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy minden olyan szervezettől kell egy dokumentum, amely 2001-ben a magánszemélynek jövedelmet juttatott. Az adózás rendjéről szóló törvény egyébként pontosan meghatározza a kifizető fogalmát, tehát, akitől a magánszemély jövedelemigazolást várhat.

Azok a szervezetek, amelyek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, ugyancsak legkésőbb január 31-ig kötelesek az adózóhoz eljuttatni az erről szóló igazolást. Ezek a szervezetek is megtehették azt, hogy már tavaly, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában kiadták az igazolást a magánszemélynek. (Vagyis, ha tavaly 500 ezer forintot adott az adózó közcélú adományként, akkor előfordulhat, hogy az adott szervezet már a befizetés idején az adókedvezményre jogosító igazolást is kiállította.)

Azt érdemes tudni, hogy adókedvezményre jogosító igazolást csak akkor kap a magánszemély, ha az igazolást kiállító szervezetnek az adóazonosító jelét megadta. Ha nem hozta ezt a fontos információt a tudomására, akkor sajnos igazolást sem kaphat, ami nélkül viszont nem tudja igénybe venni az adókedvezményt. Érdemes a magánszemélynek azzal is tisztában lenni, hogy az adókedvezményre jogosító befizetések a tavalyi év adókötelezettségének megállapításánál csak akkor vehetők figyelembe, ha a befizetés akkor – tehát 2001. Január 1 és 2001. December 31. között – történt.
Törvényi előírás, hogy az adókedvezményre jogosító igazolásnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Tehát a magánszemélynek ilyen tartalmú igazolást kell kapnia az adókedvezményről.

Az APEH-nál egyébként az a tapasztalat, hogy ezek a jövedelemigazolások, adókedvezményre jogosító igazolások általában megérkeznek a magánszemélyhez, még ha időnként előfordul is késedelem. Ha valaki még sem jut ezekhez február első hetében hozzá, akkor már érdemes az adókedvezmény igénybe vételére jogosító igazolást kiállító szervezetnél érdeklődni a mulasztás okáról.

Csak igazolás ellenében érvényesíthető kedvezmények

A magánszemélyt adókedvezményre jogosító igazolás a következő esetekben illeti meg:
1. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történő befizetés,
2. a magán-nyugdíjpénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeg,
3. a megállapodás alapján – nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt – fizetett összeg,
4. a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magánnyugdíjpénztári befizetés,
5. felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja után,
6. lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel,
7. lakáscélú megtakarítás,
8. súlyosan fogyatékos magánszemély esetén,
9. közhasznú szervezet, egyház részére, közérdekű kötelezettségvállalás céljára befizetett összeg, kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg,
10. élet- és nyugdíjbiztosítások,
11. befektetési adóhitel után.