A több ezer társát is képviselő fő vádló az egyik kisrészvényes. A panaszosok szerint Európa és a világ egyik legtekintélyesebb távközlési cége a vállalat tőzsdére vitele idején a ténylegesnél szebb képet festett saját helyzetéről, s ennek következtében a részvényesek a későbbiekben jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek.
17 ezer kisrészvényes
A 17 ezer kisrészvényes azzal a gyanúval élt, hogy Deutsche Telekom - a cég 1999-2000-ben, a privatizálás akkori szakaszában nem helyénvaló adatokat közölt a cég befektetési terveiről, illetve ingatlanjainak értékéről. Ennek következtében pedig a későbbiekben erőteljesen zuhant a részvények árfolyama, s ennek következtében tetemes veszteség érte őket. A minden bizonnyal maratoni bírósági tárgyalásra számos ex- és jelenlegi Telekom-vezért idéztek meg, köztük Ron Sommer akkori vezérigazgatót, Hans-Dietrich Winkhaust, a felügyelő bizottság volt elnökét, valamint Karl-Gerhard Eick akkori pénzügyi igazgatót, aki ma is a vállalat vezetőségéhez tartozik. Értesülések szerint csupán május végéig mintegy 20 tárgyalási fordulót terveznek.
Az előzmények a Deutsche Telekom privatizációjának 1999-2000-es szakaszára nyúlnak vissza. A Telekom-részvényeket akkor 66,50 euróért - az első vásárlóknak pedig 63,50 euróért - jegyezték. A kereslet olyan óriási volt, hogy 3,5-szeres túljegyzés történt, s kereken 15 milliárd euró folyt be a cég kasszájába.
Zuhantak az árak
Nem sokkal a jegyzés után azonban "lealkonyult" a részvényeknek, s 2002 óta azok árfolyama 20 euró fölé valójában soha nem emelkedett. Ez indította a részvényeseket arra a feltételezésre, hogy a cég a papírok kibocsátása idején a valóságosnál jóval derűlátóbb képet festett saját helyzetéről, amit a vád képviselői most a csaknem 70 oldalas vádiratban igyekeztek alátámasztani.
A befektetők szerint az ingatlanvagyont akkor szándékosan túl magasra értékelték, s ezáltal rendkívül magasan szabták meg a részvények árát. A vád másik fő érvelése a VoiceStream amerikai mobilszolgáltató 2001-ben történt megvásárlása, ami állítása szerint túl magas áron történt. A Telekom akkor 34 milliárd eurót fizetett, főként részvényekben, amit a kritikusok már abban az időben is sokalltak. Amennyiben a vételi árról az illetékesek már a részvények 2000 májusában, illetve júniusában határoztak, a vád képviselői szerint ezt közölniük kellett volna.
Az úgynevezett "mintapanaszos" kártérítési követelése egyébként 1,65 millió euró, az összkövetelések nagysága pedig meghaladja a 80 milliót. A Deutsche Telekom ugyanakkor mindent cáfol.
