10 nyitott kérdés a nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásáról

Megjelent a jogszabálytervezet a nyugdíjmegtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. Számos kérdés tisztázódott, de akad azért még néhány nyitott pont. Mi lesz azokkal, akik önerőből vásárolnának lakást? Mi lesz azokkal, akik építkeznek? Mit értünk hiteltörlesztés alatt? 

Kérdés, hogy ezek a munkálatok a jogszabály végleges verziójából is hiányozni fognak-e.

8. Utólagos finanszírozás lesz korszerűsítés esetén?

Alapvetően a két cél esetén nevesítve van az, hogyan lehet "lehívni" az ÖNYP-n lévő összeget.

Hiteltörlesztés esetén vagy utólag a törlesztés megtörténtéről szóló igazolás ellenében adják ki az összeget, vagy azt közvetlenül a pénzintézet felé is elutalásra kerülhet.

A felújítási, korszerűsítési munkálatok esetében számlát kell bemutatni. (A számlának a pénztártag, vagy házastársa, gyermeke nevére kell szólnia.) Ezen számlák alapján a pénztár 60 napon belül teljesít.

Azért ez jó eséllyel utófinanszírozást jelent felújítás, korszerűsítés esetén. Az anyagok beszerzésénél is jellemzően fizetni kell azonnal, és a mesteremberek jó része sem fog 60 napot várni a pénzre.

9. Milyen támogatásokkal nem lehet kombinálni a lehetőséget?

A jogszabály tervezetében van egy ilyen kikötés:

A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy az (5) bekezdés szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít

Felmerülhet a kérdés, hogy mely támogatásokkal nem lehet összekombinálni a lehetőséget. Nyilván az teljesen érthető, hogy mondjuk a Falusi CSOK-ból finanszírozott munkálatra ne legyen lehívható az ÖNYP egyenlege. De mondjuk ezen munkálat önrészébe sem lehet majd beszámítani az ÖNYP egyenlegét?



Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo