Nem mindenhol érné meg

A szakértők becslésének alapját jelentő ingatlantípus – az 1960 és 1970 között épült, 100 négyzetméteres, a köznyelvben „Kádár-kockaként” emlegetett házak – fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges négyzetméterenkénti primer energiaigénye több mint 500 kilowattóráról 139-re csökkenne a valamivel több mint 12 millió forintra taksált költségoptimalizált felújítás révén. Ilyen mértékű felújítás azonban sok esetben nem indokolt, az elvégzett munkák előtt pontos költség-haszon vizsgálatra van szükség.

Annál is inkább, mivel a felújítások költségei az ingatlan értékének arányában is jelentős különbségeket mutathatnak. Egy olcsóbb környéken lévő épület esetében ugyanis a felújítási költségek nagyobb arányt képviselhetnek az ingatlan értékéhez képest, adott esetben meg is haladhatják.

Mindazonáltal az energiahatékonyság jelentős prémiumot jelenthet az ingatlan értékében: az energetikai szempontból legrosszabb, JJ minősítésű ingatlanokhoz képest a közel nulla energiaigényű, azaz legalább BB minősítésű ingatlanok 50, de az átlagost megközelítő és az átlagos energiaosztályba tartozó lakások is jelentős, 15 és 20 százalékos prémiummal rendelkeztek – már az energiaárrobbanás előtt. Ez minden bizonnyal tovább nőtt tavaly óta – mutattak rá az elemzők, akik a korszerűsítéssel kapcsolatos fő kérdések közé sorolják a finanszírozás kérdését, ennek részeként pedig a központi források szerepét is.