A magyar gazdaság növekedési potenciálját azok az induló (start-up) vállalkozások jelenthetik, amelyek innovatív ötletekből olyan technológiát fejlesztenek ki, amelyre van igény a világgazdaságban.
Ezek a vállalkozások rendkívül értékesek Magyarország számára, mert olyan műhelyek, ahol a tudást az ott dolgozók együtt fejlesztik, azt megosztják egymással, és összemérik magukat a világ más tájain dolgozó szakmai műhelyekkel, azokhoz kapcsolódnak, míg másokkal versenyeznek a vevőkért a piacon. Ezen vállalkozások közül kerülhetnek ki azok, melyek hozzájárulhatnak egy nagyobb közösség, vagy akár az egész ország jobb boldogulásához.
A startupok számára gyakran kulcsfontosságú az amerikai piac, hiszen jellemzően ott vannak a fizetőképes vevők. De igaz ez a már érett, fejlett technológiát alkalmazó magyar központú vállalatokra is: például gyógyszeripari cégekre, szoftver fejlesztőkre, autóipari technológiát fejlesztő és gyártó cégekre, sőt mindezeken túl a kereskedőkre is.
Az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése miatt a magyar cég USA-ból származó bevételei főszabály szerint 30% forrásadó alá esnek. Ez szinte minden bevétel-típus tekintetében igaz lehet. Vagyis nemcsak azok járnak rosszul az egyezmény megszűnése miatt, akik befektetésekkel (például részesedések, ingatlanok, kölcsön követelések) rendelkeznek az USA-ban, hanem azok is, akik például az ottani vevőik részére értékesítenek szolgáltatást. Amíg e bevételek 2013-ban jellemzően egyáltalán nem estek forrásadó alá az USA-ban, vagy csak alacsony (például osztalék esetében 5 százalék15 százalék) forrásadót kellett fizetni, addig 2024-től a forrásadó főszabály szerint 30%-ra növekszik. Ez például egy egyesült államokbeli vevő részére szoftvert licenszbe adó magyar vállalkozás számára azért fájdalmas, mert az eddigi 100 egységnyi bevétel helyett 2024-től már csak 70 egységnyi bevétellel számolhat. Mindez versenyhátrányt jelent egy hasonló tevékenységet végző német, ír, luxemburgi, holland, svájci, vagy angol társasággal szemben.
