Az Európa Tanulmányok Alapítvány és az UniCredit Bank által szervezett fórumon a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, kilátásairól cseréltek véleményt a szakemberek. Az FVM szakpolitikusa rámutatott: a gazdasági válság ellenére növekszik a magyar mezőgazdasági export, aminek csak a kedvezőtlen időjárás szabhat gátat. A mezőgazdasági árukra, illetve az élelmiszerekre jelentős a kereslet a világban - mutatott rá. Máhr András az MTI kérdésére elmondta: Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy az élelmiszer és a víz belátható időn belül stratégiai cikké válik, mert csak így használhatja ki lehetőségeit.
Az FVM szakállamtitkára jelezte: az utóbbi években jelentősen megváltozott az agrárium helyzete, mivel politikailag jórészt semleges közegbe került. A másik változást az ágazat helyzetében az európai uniós tagság hozta. A szakember szerint az adatok a mezőgazdaság folyamatos fejlődéséről tanúskodnak. Az ágazat 2005-ben a GDP 3,7 százalékát adta, 2008-ban pedig ez az arány már 4 százalékos volt. Az agrárium 2005-ben az exportból 6,6 százalékkal, 2008-ban pedig 7,9 százalékkal részesedett. A beruházási arány 2005-ben 4,5 százalékos volt, 2008-ban pedig elérte az 5 százalékot. A foglalkoztatottak aránya három évvel ezelőtt 5 százalék volt az összes foglalkoztatotton belül, 2008-ban pedig 4,6 százalékot tett ki. Az ágazat pozitív exportegyenlege 2005-ben 228 milliárd forintra rúgott, három évvel később pedig 482 milliárd forintot tett ki.
10 év alatt 10-szeresére dráguló búza
Máhr András kitért arra is, hogy a búza ára 1998-ban 6.000 forint volt tonnánként, az uniós csatlakozás évében 101 euró, azaz 24-25 ezer forint körül mozgott, a múlt évben pedig már elérte a 60 ezer forintot tonnánként. Az ágazat eredményessége is lényeges mértékben javult: a 2003. évi mintegy 30 milliárd forintos veszteséget sikerült a múlt évben több mint 70 milliárd forintos nyereséggé változtatni. Kérdésekre válaszolva az államtitkár közölte: szerinte a jogi személyek földvásárlását lehetővé kellene tenni. Emellett hangoztatta azt is, hogy az új típusú támogatási rendszert, az SPS-t mielőbb be kellene vezetni annak érdekében, hogy Magyarország középtávon ne essen el támogatási pénzektől.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon az ágazat fejlesztése jelentős mértékben felgyorsult, és a jelenlegi modernizációs folyamat során 500-600 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a nemzeti támogatás mértéke a korábbi 20-25 százalékról 13-15 százalékra esett vissza, elsősorban negatív gazdasági tendenciák miatt.
