Az első tisztán hidrogénhajtású repülő
Aki arra számít, hogy hangos robajt hall, amikor az "Antares DLR-H2" motoros vitorlázó repülőgép motorját beindítják, csalódni fog: a repülő ugyanis majdhogynem zajtalanul emelkedik fel a kifutópályáról. Nincs se zaj, sem az elégetett üzemagyag füstje. Az Antares ugyanis az első ember által vezetett, kizárólag hidrogénhajtású (H2) repülőgép. Az üzemanyagcella rendszer, mely mindezt lehetővé teszi, a szárnyak alatt található rekeszekben van elrejtve. Itt generálódik az elektromos motor és a fedélzeti elektronika számára szükséges áram. A rendszer lelke egy membrán elektróda készülék, melyet a BASF üzemagyag cella divíziója fejlesztett ki. A készülékben az oxigén és a hidrogén reakciójából származó kémiai energia közvetlenül elektromossággá és hővé alakul.
A fejlesztők számára most az a legnagyobb kihívás, hogy az üzemanyagcella rendszer mérete a lehető legkisebb és legkönnyebb legyen a széleskörű alkalmazhatóság érdekében. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a rendszer ne legyen bonyolult; minél kevesebb alkatrészből álljon. A hagyományos, alacsony hőmérsékletű üzemanyagcellák legfeljebb 80°C-os hőmérsékleten működnek. Számos alegység és komplex ellenőrző rendszer szükséges a biztonságosságukhoz a földön vagy nagy magasságokban. A BASF által kifejlesztett MEA új távlatokat nyit a rendszerfejlesztők előtt, ugyanis ez már tartalmaz egy - az üzemanyagcellák számára készített, kereskedelmi forgalomban elérhető - membránt, mely akár 180°C-os Celsius fokos üzemi hőmérsékletet is lehetővé tesz. Azok az üzemanyagcellák, melyek a Celtec®-kel vannak felszerelve, levegővel hűthetők és nem szükséges vízzel nedvesíteni a biztonságos működtetéshez. Alkalmazásával nincs szükség légpárásítókra, vízpumpákra, tartályokra, szelepekre és tisztítórendszerekre sem.
Később az Airbus is
"Az Antares-szel történő tesztrepülések után az üzemanyagcellákat be akarjuk építeni az Airbus A320-as gépünkbe is, ugyanis azt kívánjuk elérni, hogy a széles testű gépek fedélzeti áramellátása is hatékonyabb legyen." - magyarázza Dr. Josef Kallo, a Német Űrügynökség munkatársa. "Ha széles testű gépekbe építenénk az üzemanyagcellákat, valódi mindenessé válnának. Nem csupán az energiaellátásért lennének felelősek, de a keletkező melléktermékek is hasznosíthatók volnának. A hőt fagymentesítésre, a vizet a mosdók vízellátására hasznosíthatnánk. Úgy tervezzük, később alkalmazni fogjuk az üzemanyagcellákat a DLR A320 ATRA gépén, egy igazi, széles testű repülőgépen."
