A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint a víz iránti globális kereslet – a keresletbővülés jelenlegi üteme alapján – 2050-re 55 százalékkal nőhet. A megnövekedett kereslet elsősorban a feldolgozóipari (+400%), az energiaipari (+140) és a háztartási (+130%) felhasználás növekedéséből ered majd. A Világbank 2030-ra globálisan 40 százalékos hiányt jósol a rendelkezésre álló vízkészletek és a várható kereslet között. A növekvő népesség élelmezése révén a mezőgazdaság által támasztott versennyel együtt a víz kereslete és kínálata közötti eltérés igen komoly kihívást jelent. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk korábban Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.)
A „World Economic Forums’s Global Risks Report” 2015-ös kiadványa szerint a víz az egyik fő üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik fő aggállyá vált. Mivel az üzleti élet szereplői a lakossággal, az iparral, a gazdálkodókkal és egyéb vízfelhasználókkal osztoznak a vízen, a megfelelő minőségű és mennyiségű víz kellő időben történő rendelkezésre állása komoly termelési és reputációs kérdéssé válik.
Kritikus elemmé válik a víz
A nem megfelelő mennyiségű, illetve szennyezett vagy túl drága víz jelentette üzleti kockázatok növekednek. Függetlenül attól, hogy hűtésre, fűtésre és/vagy tisztításra, illetve alkotóelemként használják, a víz az ellátási lánc kritikus eleme: egyaránt okozhat tárolási zavarokat, károsíthatja a készleteket, és negatívan befolyásolhatja az elosztást. Még a pénzügyi szolgáltatásokat is érinti a víz, a nem ismert vagy nem számszerűsíthető vízkockázatokkal bíró vállalkozásokba történő befektetéseken, illetve az ilyen vállalkozások biztosításán keresztül. Vagyis a víz a teljes üzleti világot átjárja.
„A vállalatok számára egyre komplexebbé és drágábbá válik a folyamatosan hatékony vízgazdálkodás. A jelentős potenciális kockázatok - így például a környezetszennyezés, az árvizek, a rendszertelen vagy lecsökkent kínálat, a kormányzati intézkedések, a szabályozói környezet, az éghajlatváltozás, a katasztrófaveszély - illetve a reputációs kérdések jelentette kockázatok meghatározása és kezelése az üzemi tevékenység és az ellátási lánc során fontos lépés a nyereséges működés biztosítása és a váratlan költségek elkerülése érdekében. A vízellátás biztosítása a vízfelhasználók hatékony együttműködését igényli. Az érintettek azonban a legjobb szándék ellenére is eltérő szempontokkal és igényekkel rendelkeznek” – hangsúlyozta Malcolm Preston, a PwC globális fenntarthatósági vezetője.
