Kecskés Gabriella belgyógyász főorvos vitaindító előadásában felvetette, a hihetetlenül gyors fejlődés által generált vágtában elfeledkeztünk róla, hogy felelősségünk is van a növekedési kényszer mellett. A civilizáció eredményeinek helytelen és túlzó használata nem csak környezet-, de ezen keresztül „emberszennyezéshez" is vezet. A gyógyszer bár jól használva életet ment, rossz oldala is van a minket körülvevő százezer vegyszernek. Például, az eper ízének művi pótlásához 56 vegyületet használnak fel. Az eredmény pedig a vitaminhiányos tömegek. (Kecskés Gabriella prezentációját innen letöltheti.)

Vegyszerekkel védekezünk a nap ellen, holott megtenné a fehér gyolcs is. Vegyszerekkel irtjuk a parlagfüvet ahelyett, hogy más kultúrnövényekkel szorítanánk ki - sorolja a doktornő. Az egészségügy iparként működik, melynek lényege pillanatnyilag a gyors gyógyulás, amihez tüneti kezelést használnak - ismét vegyszerek segítségével. Ennek következménye, hogy pillanatnyilag az Egyesült Államokban a gyógyszerek mellékhatása a harmadik a halálozási okok listáján. Az egészségügyi kiadások folyamatosan nőnek - az USA-ban évi 7280 dollár egy főre, hazánkban 1388 dollár - ennek ellenére, a várható élettartam az Egyesült Államokban mégis csökken. Vagyis az ellátás fenntarthatatlanul drága, ugyanakkor nem elég hatékony. Az egészséghez egész-ség kell, vagyis holisztikus szemlélet, amit már gyermekkortól tanítani kellene, hiszen csak az egészségtudatos ember tud vigyázni az egészségére. Emellett be kell látni, hogy a léleknek nagyobb a szerepe, mint gondolnánk, ennek köszönhető például, hogy a placebó segítségével negyven százalékos gyógyulást tudnak elérni.  Az átalakulás kiindulópontja Kecskés szerint a holisztikus szemléletű, pszichológiából is felkészült háziorvosok növekvő száma lenne.

Riskó Ágnes szakpszichológus megerősítette a test és lélek betegségei közötti összefüggések validitását. Felhívta a figyelmet, hazánkban van a világon a legtöbb daganatos beteg, akik esetében nagyon fontos lenne a holisztikus szemlélet, vagyis a test és lélek együttes kezelésének bevetté válása. A holisztikus szemlélet működőképességét igazolja egy hozzászóló észrevétele is, amely szerint szociológiai kutatások igazolják az egészségi állapot és a társadalmi státusz közötti egyértelmű összefüggéseket. (Riskó Ágnes prezentációját innen letöltheti.)

Tanítás és példamutatás

Lányi András, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának irodája képviseletében arra hívta fel a figyelmet vitaindítójában, hogy az átalakulás hosszú időt, akár két emberöltőt vehet igénybe. Meadows-ra hivatkozva felvázolta, hogy a folyamat első lépése a tudósok megegyezése, ezután következik, hogy a felnövekvő tanárgeneráció követi ezen gondolatokat. Tőlük veszi át aztán az új gondolkodást a következő generáció. Ehhez képest nekünk, mint Lányi mondta, éveink sincsenek - vagyis „innen szép nyerni".  

Varga Attila, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa szerint annyiban van hasonlóság az egészségügy és az oktatás területe között, hogy mindkettőn változtatni kellene, de ellentétes irányban. Míg előbbinek az egészség megőrzéséről kellene szólnia, addig utóbbi esetében éppen a változtatás lenne a lényeg. Az oktatás pillanatnyilag rendeltetésszerűen a régi rend konzerválását végzi ugyanis. Az oktatás azonban egyedül tehetetlen, az iskolában elhangzottaknak összhangba kell kerülnie azzal, amit a gyerekek a való életben, az iskolán kívül pontosan látnak. Ha a kettő összeér, akkor lesz eredményes a fenntartható gondolkodásmód átadása. Labanc Györgyi, a Zöld Óvoda Egyesület képviselője azt hangsúlyozta, a gyermeket a személyiségfejlődés korai szakaszában kell, hogy érje az új, jó hatás, ezért már az óvodai nevelés hatása különösen fontos.  Ugyanakkor Vargához csatlakozva a példamutatás fontosságát emelte ki, vagyis a gyereknek látnia kell, hogy körülötte úgy is cselekszenek, ahogy neki tanítják. Nehézséget okoz, hogy olyasmit kell így átadni ami még nem működik a teljes társadalomban. Mint mondta, a közös jövőkép, a „háló" kialakítása, az igazmondás, a világ iránt érzett tiszteletteljes szeretet azok az alapok, amelyeket minden gyereknek meg kellene kapnia.

Egy hozzászóló a negatívumok után a pozitív példákra kívánta felhívni a figyelmet, mint a több iskolában sikeresen működő, a fenntartható szemléletet alapul vevő SAK program. Ez sport, alkotó és karitatív tevékenység végzésére ösztönzi a diákokat, az ezekért kapott pontokat pedig figyelembe veszik az iskolai értékelésnél is.  Más a Waldorf iskolák készség központú nevelésére hivatkozott pozitívan, ugyanakkor egy másik hozzászóló arra hívta fel a figyelmet - amire a szakértők is egyetértően bólogattak -, fontos, hogy minden gyerek személyiségéhez igazítva döntsenek a szülők az iskolaválasztásban. Az oktatásban mindenkinek van feladata. Egy hozzászóló szerint, akinek nincs saját gyermeke, az is kereshet egy „árvát", akinek átadhatja a fenntartható személetet.

Egy másik hallgató tapsot kiváltó véleménye akár konklúziója is lehetne a dialógusnak. E szerint az alapprobléma, hogy az oktatás azt sulykolja, nem értesz hozzá, így nem vagy felelős gyermeked tanításáért és ugyanígy, nem értesz az orvosláshoz, tehát nem vagy felelős saját egészségedért. Amíg ez nem változik meg addig biztos, hogy egy felelőtlen és elbizonytalanodott szülő nemzedék nevel ennek megfelelően bizonytalan gyermekeket.

A konferencia teljes programját itt olvashatja.