A Cégek a fenntartható világért 2007 című konferencia "beszélgetős" műfaja a kerekasztal, ezúttal többre is sor került, különböző intézményeket - iskolákat - képviselő szereplőkkel. Demcsák Mária főszerkesztő - immáron moderátori szerepkörben - arra kért választ először a pénzt- és a tőkét képviselő szakembertől, az MFB Rt. kommunikációs igazgatójától, Őry Kovács Katalintól, hogy szerinte milyen lehetőségek, kötelességek, gondolkodásmódok vannak a fenntartható világ érdekében. A legnagyobb magyar távközlési vállalatnak, a Magyar Telekom NyRt.-nek a felelősségét firtató kérdésre pedig a cég vállalati fenntarthatósági csoport vezetője, Szomolányi Katalin felelt a kerekasztal megbeszélésen. Mindezt tudományos környezetbe helyezve Hajnal Klára, Pécsi Tudományegyetem docense folytathatta, kutatási témájának megfelelően arról értekezve, hogy a társadalmi felelősségvállalásnak merre is kell elmozdulnia. Ebben a vitakörben szerepelhetett Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke is - természetesen cége szempontrendszerét részletezve.
A Mediciekhez visszanyúlva Őry Kovács Katalin a festészet, a zene támogatását hozta fel példaként, majd a máról szólva kifejtette: felelőssége van minden olyan intézményrendszernek Magyarországon, amelyik nagyban dolgozik, s nagyvállalat. Ne csak kulturálisan, ne csak a sportban, ne csak az egészségügyben álljon ki a tömegekért, hanem a környezetvédelemben is. Mostanában egyre divatosabb zászlónkra tűzni a támogatást. A legtöbb esetben ezt azért cselekszik, hogy jobb megítélésük legyen. Kevés az, amikor a cél önvaló okáért teszik, azaz nem tűzik a zászlójukra, hogy adnak, mert magáért az adás öröméért adnak. Az MFB rendszerint nem az áll ki, mert az jól kommunikálható szlogen legyen, hanem azért, hogy segítsen. A szponzorációs keret évi 300-350 millió forint között mozog, s a legváltozatosabb módon igyekszik segíteni a bank, s majdnem minden szektort lefed lehetőleg. Minden egyes döntési időszak lelkileg is sokkoló azoknak, akik a döntéseket meghozzák. Picikét isten szerepet játszunk, ki akiknek adunk is kik azok, akiknek nem adunk pénzt, kik azok, akiknek megsegítjük a munkáját a következő időszakban, legyen az fiatal, kutató, de legyen akár beteg gyerek, kórház - magyarázta hallgatóságának Őry Kovács Katalin.
A fogalom - társadalmi felelősség - a legszélesebb fogalom, magába foglalja a politikusokat, a gazdasági élet irányítóit, az oktatást, az egészségügyet, unokákat, gyerekeket, nagypapákat -választott egy új irányt a kerekasztal vitában Hajnal Klára. Azt is állította továbbá, hogy megoszlik a felelősség, illetve megtalálhatja a helyét, aktív szerepét, s működtetheti azt a kreativitását, ami adott cselekvési formákat tud hatékonya előhozni. Ugyanakkor a társadalmi felelősség fogalma magába rejti azt a veszélyt, hogy leszűkítjük egy adott kis társadalomra. Ezt a felelősséget ki kell egészíteni globális felelősségtudattal. Egykoron ki is jelentették Németországban - utalt rá az előadó -, olyan felelősségtudatot kell kialakítani a német állampolgárban, hogy a namíbiaiakkal is együtt tudjon érezni.
A fenntartható fejlődést, társadalmi és személyes felelősségvállalást úgy értelmezi - fejtette ki hallgatóságának a szakember -, hogy az is a paradigmaváltás része: újra kell gondolni a fogalmainkat. Einsteinre is ezen állítását alátámasztandó hivatkozott, a fogalmaknak akkor van tartalmi értékük, ha a valós élettel összefüggésben, átfedésben vannak. A tudós szerint semmilyen logikai kutatás nem tudja bizonyítani, ezt csak a megélés, átélés, átérzés képes számunkra garantálni. Hogy mi a felelősségvállalás, mi a fejlődés, az együttműködés, egyformán újra kell gondolni, teljesen paradigmatikusan kell értelmezni, a fejlődést tehát evolúciós keretekben kell kezelni. A Piac és Profit konferenciáján kivetítettek egy családos kékbolygó képet, melyet a docens külön örömmel fogadott, előadásában pedig kommentált: a felvétel arra utalt, hogy nem csak egy bolygón élünk, hanem egy univerzumnak vagyunk a része. Ez ugyan evolválódó rendszer - mondta és rögvest hozzátette -, abban ko-evolválódó elemek vagyunk. Ezt felülmúlja a kompetíció. Észlelhető az ökológiai körökben való terjedése, s ha egy óriási kooperációs, koevolválódó rendszernek vagyunk a szereplői, akkor a felelősségünk már más aspektusban bomlik ki.
Béres József a társadalmi felelősségvállalás további - földhöz ragadottabb - aspektusait részletezte. Az általa tulajdonolt gyógyszergyártó cég kapcsán arról beszélt, hogy leszakadt térségek esélyegyenlősége érdekében is tehetnek vállalatok, s a Béres ZRt. részben tudatosan, részben véletlenül Kelet-Magyarországra szervezte termelő tevékenységét. Szolnokon már hosszabb ideje jelen vannak üzemükkel, de újabban munkát vittek Tokaj-Hegyaljára, ahol szőlőműveléssel, borászattal foglalkoznak. Erre ma már büszkék is. Mint ahogy arra is, hogy törvénytisztelő cégként működnek, s ez a puszta tény sem túl természetes a mai gazdasági életben. A rájuk érvényes ISO-szabályok azon pontjait, amelyek tőlük függnek - például a károsanyagok termelésének csökkentését, ezen vegyületek szelektív kezelését - betartják, az újrahasznosítás azonban nem az ő cégük lehetősége. A gondolatszennyezés ellen pedig a reklámokkal, pr-cikkekkel küzdenek úgy, hogy azok nevelő szándékúak, építők legyenek.
Szomolányi Katalin a Magyar Telekom vállalati fenntarthatósági csoport vezetője, válaszolva Demcsák Mária eredeti kérdésére, azt tartotta fontosnak, hogy nem szponzorációról, nem adományozásról, nem karitatív cselekedetekről szól az a tevékenység, amelyet a fenntarthatósági team munkája. Az Európai Unió zöld könyvében e feladattípusról az áll, hogy az a vállalatok önkéntes hozzájárulását jelenti a fenntartható fejlődéshez. A cégek nem csak önkéntesen tudnak hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, hanem alkalmasint befolyásolásokra, hatásokra is tevékenyekké tudnak itt válni. S bár globális kategóriának tűnik a fenntartható fejlődés, de törekedniük kell annak érdekében a vállalatoknak is. A vállalat jogi személy, de benne emberek, személyek vannak.
Egy újabb kört nyitva a kerekasztalnál helyet foglalók immáron a pénzről beszéltek a szereplők, de úgy, hogy a vállalati szemlélet milyenségét elemezték abból az aspektusból, hogy a cégek pénzt birtokolnak, hatalommal rendelkeznek annak révén, de azzal nem élnek vissza. Őry Kovács Katalin, az MFB Rt. kommunikációs igazgatója ismét utalt rá, hogy nehéz isten szerepet játszani, kivált, mert kívülről úgy látszik, hogy például a kommunikációs igazgató milliók felett diszponál és keresni kell a kegyeit. A kulturális és vizuális antropológus végzettségű és hosszú időn keresztül élt Brazíliában Őry Kovács Katalin kifejtette, hogy nem lehetséges minden egyes támogatásnak utána menni, a mérlegelés sem biztos, hogy mindig kellő színvonalon sikerül. A banknak feladata az is, hogy ne csak kiálljon támogatásokkal a közösség mellett, hanem az is, hogy egyfajta kezdeményező szereppel élen legyen. Például olyan hiteltermékeket szándékozik kialakítani, amilyenekkel megpróbálja a piacot motiválni, egyfajta pozitív diszkriminálcióval. Olyan termékeket akarnak bevezetni, amivel a vállalkozók, akik vállalkozásokat indítanak, egészen biztosan megfontolják, hogy egy hosszú távú stratégiával környezetkímélő technológiát fognak választani. Ez a bank felelőssége ilyen téren is. És az is, hogy csatlakozzon minden olyan mozgalomhoz valamilyen szinten, ami ezeket előmozdítja.
Divatos az "elegoizálódás" - utalt egy újszerűnek gondolt jelenségre Őry Kovács Katalin. Régen a nagy család volt az alapegység. Az egoizálódás veszélyes, kivált, ha úgy gondolkodnak, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene és én nem teszek semmit, tegyen a másik. A környezetvédelmi probléma mikrokörnyezet által generált probléma és a makro-környezetben jelenik meg. A mikrokörnyezet azt mondja, nem hajlandó átalakítani semmit, hiszen rengeteg pénzbe kerül, a makro-környezet pedig azt mondja, bocsánat, nem én generálom a problémát, oldja meg a mikrokörnyezet. Ezeken a kérdéseken valószínűleg csak akkor tudunk átjutni, ha a tudomány világából az üzlet világából mindenki valamilyen módon megpróbál valamit hozzátenni. S akkor talán egy picit is tudunk változtatni, előre jutunk. Mint a répa mesében, amelyikben még a kis pocok is kellett, hogy kijöjjön a répa a földből.
Szomolányi Katalin arról igyekezett informálni a hallgatóságát, hogy a Magyar Telekomnál egy adományozási kuratórium működik, s ez a grémium is adományozási stratégia alapján működik, ebben szerepeltetik, hogy mely globális problémák azok, amelyek megoldásához szívesen csatlakoznak. Ilyen lehet az egészséges életmód, a klímavédelem, az esélyenlőség, a digitális megosztottság. Van olyan program is, amelyik egy tévécsatornán megy és ott nem a Magyar Telekom dönti el, ki kapja a támogatást, hanem a nézők.
A globális-lokális megoldások vitájába igyekezett "beleszólni" Béres József amellett voksolva, hogy a saját házunk táján söprögetve tudunk elérni globális eredményeket is. A fennálló viszonyok ellen is cselekedve igyekeznek például a Béres Rt.-nél például papírt gyűjteni, de mint magánember, otthon, a kertjéből semmit nem visz el, mindent komposztál, visszaforgat. A szemlélet otthonról adott. A vállaltnál nehezebb, hiszen nem tud mindent bevezetni, amit szeretne. S ennek verseny okai is vannak, visszahúzódni belőle csak egyszerre lehetne. Ám egyelőre nincs, aki visszalépjen. Így vannak a profittal is, aki elkezd valamit tenni a környezetért, kerülhet versenyhátrányba. Másoknak, nagyoknak kellene elől járni, de lehet ebben szerepe kormánynak, törvényhozásnak, társadalomnak.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan a gyakorlatban vajon hogyan néz ki? - moderátori kérdésre Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem docense azzal az egyszerű állítással igyekezett válaszolni, hogy e probléma úgy néz ki, mint az elmélet és a gyakorlat kettőssége, feltételezi egymást, s elválaszthatatlan. Amit megértünk a lokális eseményből, azt ki tudjuk terjeszteni a globális folyamatokra. Amit elméletből ismerünk fel, azt képesek vagyunk a gyakorlatba átvinni. S ez a hatékonyságunkat segíti. A docens megjegyezte, receptekkel is foglalkozik, s ennek apropóján fejtegette: nem feltétlenül könnyű rájönni, miért ne vegyen nílusi sügért, s miért vegyen inkább pontyot. Az elméleti munka nála is nagyon sokszor a saját háztartása hatékonysága működtetéséből származik.
Béres József saját munkahelyi tapasztalatait is fejtegetve folytatta, elégedetten nyugtázva, hogy ma már kezdenek olyan irodákat üzemeltetni, amelyeken vannak végre normális ablakok, amelyeken besüt a nap, de bejut a természetes fény mellett a levegő is, s nem gépészettel oldják meg mindezt - energiát felhasználva. A gyógyszergyárban viszont az a környezet óvása, hogy a keletkező hulladék mennyiségét visszafogják kevesebb selejttel, betartott technológiával, s az anyagokat szelektív feltételek között gyűjtik, kezelik.
Szomolányi Katalin, a Magyar Telekom látszólag saját magának tett fel kérdést, azt, hogy vajon mindenki elégedett lehet saját magával? Kezdődhet a nemleges válasz magyarázata például ott, hogy előítéletünk van, amikor ránézünk egy romára és nem alkalmazzuk a vállalatnál, vagyis ez az első gondolatunk, s nem az jut eszünkbe, hogyan segítsük őt, hogy továbbtanuljon. Vagy: olyan probléma is lehet, hogy a nagyvállalatok nem tudnak azon gondolkodni, hogy megújuló energiaforrással lássák el saját működésüket, mert itt még nem tartunk. Szóval még nincs okunk magunkkal elégedettnek lenni, Szomolányi Katalin szerint most még tanulási fázisban vagyunk.
