„A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik” – állapítja meg a bizottság a június elején megjelent, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különösen a lakóépületek terén. Az országspecifikus ajánlások súlya azért jelentős, mert a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.
Az épületek Európa teljes energiafelhasználásának 40 százalékát teszik ki, pedig a házak felújításával, renoválásával 2030-ra a gázfelhasználás 60 százalékát meg lehetne spórolni. Megdöbbentő adat, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. A magyar háztartások energiaszegénységét tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16 százalékát adja ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, és öreg kazánok.
Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok. (Habár megérné, de például a társasházi lakók nagyon ódzkodnak a felújítástól.) Magyarország komoly mulasztásban van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása terén is, nem tudjuk többek között, hogy az irányelvben előírt 1,5 százalékos szolgáltatói energia-megtakarítás érdekében mit tervez a kormány, a 2013 nyarára ígért épületfelújítási stratégia, illetve a 2014 februárjára tervezett Panel III program is késik, pedig az energiahatékonyság emelése nemcsak a lakosok pénztárcája számára fontos, hanem a hazai vállalkozások számára komoly versenyképesség-növelő tényező is.
„Az energiahatékonyság nem más, mint hazánk legnagyobb gázlelőhelye: az épületek szigetelésével, az ablakok és kazánok lecserélésével rengeteg importgázt válthat ki az ország, mégpedig úgy, hogy az erre fordított pénz nem hagyja el az országot, hanem itt teremt új munkahelyeket. És még a rezsink is csökken mindeközben. A bizottság tehát csupa olyasmit javasol, ami a magyar embereknek is érdekében áll” – nyilatkozta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
