„Magyarország olaja a termálvíz.” Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem geológusa röviden így utal arra, hogy elvileg mennyi lehetőség lenne országszerte, hogy a lakó-, ipari és irodaépületeket helyi energiaforrások felhasználásával fűtsük. Ilyen a földhő, a különféle üzemek vagy a szennyvíz hulladék hője, a biomassza és a napenergia.
A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra. Számítások szerint Magyarország kőzetrétegeiben 100 000 exajoule hőmennyiség tárolódik összesen. Ennek az elképesztő energiamennyiségnek – az Egyesült Államok éves energiafogyasztása például nagyjából 94 exajoule – ugyan csak kicsiny töredéke hasznosítható, azonban így is hatalmas hőmennyiségről, jelentős termálvízkészletekről van szó. Emellett a vizek zömének utánpótlása a felszínről biztosítva van, ám ehhez emberi léptékben számolva hosszú, 20–200 ezer év időre van szükség. A termálvizek tehát fenntartható módon úgy hasznosíthatók, ha többlépcsős használat után a lehűlt vizet visszasajtoljuk - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
„A távhő nem panelfűtés” – mondja Orbán Tibor, a Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettese arra célozva, hogy sokan még mindig szabályozhatatlan és drága fűtési rendszerként gondolnak erre a megoldásra. Ezzel szemben például Kaposváron a fogyasztók és a városi távhőszolgáltató egyaránt befektetett az energiahatékonyságba, így egy-két kivétellel mindegyik távfűtött épületet hőszigetelték. Míg 1999-ben egy átlagos, két és fél szobás lakás kifűtésére 250 MJ volt szükséges légköbméterenként, 2012-re 120 MJ-ra csökkent a hőigény. A korszerűsítés nyomán 15 év alatt 4,9 milliárd forintot takarított meg a lakosság a fűtésen, a távhőszolgáltató kapcsoltan termelő, tehát villamos áramot is előállító gázturbinás rendszere a város áramszükségletének 75%-át fedezi. A szolgáltató egy újabb fejlesztéssel a Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyárának hulladékhőjét is hasznosítani fogja.
Látható tehát, hogy az ország adottságai több mint megfelelőek ahhoz, hogy helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, és épületeink nemcsak környezetbarátabb módon, hanem olcsóbban is fűthetők lennének. Ennek nyomán a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság közös állásfoglalást adott ki, amelyben azt is kiszámolták, hogy mennyibe kerülne a fűtéskorszerűsítés, és milyen európai uniós támogatási forrásokat lehetne hozzá igénybe venni.
Az állásfoglalásnak az a kiindulópontja, hogy a Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy bruttó végső energiafogyasztásban 14,65% legyen a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya. „Most, félidőben megállapíthatjuk, hogy elmaradásban vagyunk, a tervezett cél elérése jelentős erőfeszítéseket kíván az érintettek részéről. Az elmaradás fő oka, hogy a megújuló energiák hasznosítása nem épült be szervesen sem a nemzetgazdaság fejlesztésébe, sem a társadalmi-közösségi gondolkodásba” – állapítják meg a felek.
A cél eléréséhez többek között az szükséges, hogy a települések hőellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási program menjen végbe, kormányzati ciklusokon átívelő politikai és társadalmi összefogással, támogatással – szögezi le az állásfoglalás. Ennek első lépése a helyben elérhető energiaforrások hasznosításának bővítése.
A megújuló energiaforrások viszont csak úgy alkalmazhatók hatékonyan, ha jelentősen javítunk épületeink energiahatékonyságán, másfelől valamelyest változtatunk az életmódunkon is, jobban figyelve az energiatakarékosságra. Magyarország közel 4 millió ingatlanának energetikai korszerűsítésével, vagyis az utólagos hőszigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel minimum 30%-kal csökkenthető az összes hőigény, ami országosan kb. 100 PJ/év mérséklődéssel egyenlő. A beruházás – átlagosan 3 millió forint/ingatlan fajlagos értékkel számolva – 12 ezer milliárd forintba kerülne. Ez 40 éves program esetén 300 milliárd forint/év, ami 150 milliárd Ft/év támogatási igényt jelent.
