A zöldek gyakran a banktól veszik meg a földterületet, amely az eredeti ár töredékéért igyekszik megszabadulni a telkektől, ahol a hitelfelvevő bebukta a kölcsönt, s a tulajdonjog átszállt a pénzintézetre. Olyan földterületek cserélnek gazdát, amelyekre nem is oly rég még impozáns lakóparkokat vagy golfpályákat terveztek. A rossz befektetések és javak (toxic assets) zöldülnek így.

2008 szeptembere után, a válság első 6-12 hónapjában az ingatlanfejlesztők és a bankok még javarészt ragaszkodtak áraikhoz, 2009 végére azonban be kellett látniuk, ha nem változtatnak taktikájukon, a siralmas gazdasági körülmények közt soha nem kelnek el a birtokaik. Ma már nem lebeg más cél a szemük előtt, minthogy szabaduljanak a koloncként rajtuk maradt földektől.

Viszonylag kisebb ügyletnek számít annak a 18 hektárnak a megvétele, melyre a New Jersey-ben lévő Little Egg Harbornál -a kaszinóiról híres Atlantic Citytől valamelyest északra- a Trust for Public Land (Közterületi Alap) 3,5 millió dollár fizetett ki. Egy évvel korábban 6,2 milliót kértek érte. A portlandi Oregonban 4,4 millió dollárért csatoltak egy erdőséget a Clatsop Butte parkhoz. Néhány hónappal korábban 5 millió dollár volt az irányár.

Összedobják amijük van

Honnan van ennyi pénzük? Mert a nyomott árak ellenére ezek az akvizíciók azért még mindig dollármilliókat kóstálnak. A földalapok egy része természettudatos befektetőket gyűjt össze és non-profit céllal fekteti pénzüket földbe, hogy az ne essen áldozatául az ipar fejlődésének és a lakosság terjeszkedésének. Tulajdonképpen nem is befektetőknek, hanem donoroknak (adakozóknak, támogatóknak) kell őket nevezni.

A felvásárlások végső soron az állami pénz és a magántőke fúziójával jönnek létre, rendszerint a helyi környezetvédő hatóság is beszáll az üzletbe. Egy 526 hektáros idahói dombság megvétele nemrég 10 millió dollárba került, ennek egy részét a területtel szomszédos város maga állta. A válság persze a környezetvédelemre fordítható állami forrásokat is megkurtította: Florida állam idén egy az egyben kitörölte költségvetéséből a természet-megőrzésre fordítható, 300 millió dolláros tételt. Az alapoknál pedig visszaestek a támogatások.

És mégis mozog a föld

Van még hely a manőverezésre: New Jersey-ben Franklin Township közelében ma 73 családi ház állna, ha nem jön közbe az ingatlanhitel-boomból keletkezett luftballon kidurranása. A természetvédők 67 hektárt vásároltak meg itt. Floridában 200 hektárt szereztek meg Everglades környékén a folyók megóvására. Hogy a földszerzés a rossz gazdasági körülmények között mennyire könnyebb lett, azt jól jelzi, e területeket 17 esztendeje akarták megkaparintani a zöld érdekcsoportok!

Érdekes, váratlan fordulatok is akadnak: Albemarle County-ban a hatóságok megmakacsolták magukat, és hiába volt egy vállalkozónak engedélye 3100 ház építésére egy 323 hektáros területen, végül mégiscsak Virginia államnak adták az erdős részt adókedvezményért cserébe. A válság közepette a megye képviselőtestülete úgy látta, jobban jár így.

A zöldek folyó- és erdővédelmi spekulációi időnként a helyi lakosság bosszankodását váltják ki, akik attól tartanak, vállalatok odaköltözésétől, új munkahelyek teremtésének lehetőségétől esnek el. A zöld földalapok persze bizonygatják: a szépen megóvott természeti környezet emeli a megművelendő, beépítendő telkek árait is.