A Magyar Közgazdasági Társaság és a Levegő Munkacsoport közös  konferenciáján a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) felkérésére készült "Zöld gazdaságélénkítés" kutatás eredményeit vitatták meg. Kiss Károly, a kutatás vezetőjeként kiemelte: a költségvetésnek 500 milliárd forint bevételt hozna a közúti közlekedés területén az okozott károk megtérítése, és 500-700 milliárd forintot jelentene az ásványi energiaszektorban a fosszilis energiák rejtett támogatásainak elhagyása.

Kiss Károly szerint a kutatás rámutatott arra, hogy zöldgazdaság élénkítésének eszköze lehet az energiahatékonyság növelése a lakóépületek szigetelésével, a megújuló energiák termelésének támogatása, az organikus gazdálkodás arányának növelése, a hulladékgazdálkodás megújítása. 

Pavics Lázár kutató, a Lélegzet Alapítvány képviseletében kiemelte: 1977-ben egyfajta gazdasági erőt jelentett, hogy a foglalkoztatási ráta 88 százalékos szinten volt. Ugyanakkor 2000-re 1,5 millió ember esett ki a munkaerőpiacról. Szerinte a privatizáció munkaerő-csökkentő módon zajlott le az országban, és az országból kivitt bruttó jövedelem mintegy 1,6 millió munkahely létesítését tette volna lehetővé. Számítása szerint a gazdasági válság hatására 188 ezer munkahelyet szűnt meg Magyarországon, a foglalkoztatást növelni lehetne az agráriumban a családi és egyéb sajátosságokra építve, továbbá erősíteni kellene a munkára késztetést, a szociális rendszerben pedig a keresletet generáló jelleget is erősíteni kellene.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a kutatásból kiemelte, hogy a közlekedés területén mintegy 700 milliárd forintos bevételre lehetne szert tenni a szennyező fizet elv bevezetésével. Ebből 100 milliárdot tenne ki a kilométer-arányos útdíj bevezetése, és mintegy 200 milliárd forint bevételt jelentene a személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása az adóelkerülés kiszűrésére.