A "zöld márkák" közül olyanok készülnek részvénykibocsátásra, mint a Tesla Motors, a Solyndra napenergia-cég, az intelligens elektromos hálózatokban (smart grid) utazó Silver Spring Networks, a bioüzemanyaggyártók közül a Codexis és az Amyris.
"Boom" vagy "bubble"?
Elemzők elismerik, hogy a hosszú-távú kilátások valóban a megújuló energiaforrásoknak és az azokat előállító, e téren innovációkat bejegyző cégeknek kedveznek, de nem szabad megfelejtkezni a nehézségekről: az összetett szabályozások, a politikai (ellen)nyomások számos buktatót kínálnak.
A CNET News megszólaltatta Rob Dayt, a Black Coral Capital elemzőjét, aki megvizsgálta a közelmúltban részvénykibocsátást bejelentő "zöldtechnológiai" cégeket. Megütközve látta, hogy e vállalkozások nem hivatalos forgalom-kimutatásai jóval alulmaradnak az újonnan hozzájuk áramlott tőkének.
A 2000-ben tapasztalt dotkom-lufihoz hasonlatos, öngerjesztő tőzsde-divat van kialakulóban, amely szétpukkad? Az alkalmankénti felsüléseknek nem szabad, hogy a zöld-szektor egészének leértékeléséhez vezessen. Rob Day úgy látja, a legismertebb innovatív cégek nem feltétlenül a legjobb iránymutatói egy adott szektornak. Vannak persze sikersztorik: a lítiumión elemeket gyártó A123 Systems tavaly szeptemberben vált tőzsdei céggé. Részvénykibocsátásával 371 millió dollárt szerzett.
Piacképes innovációk - erősödő versenyben
De vegyünk két példát, amely jól mutatja a kihívásokat és nehézségeket - miközben mindkét cég széles körben ünnepelt és piacképesnek tartott fejlesztéseket mondhat magánénak: a Tesla Motors 109 000 dollárt kóstáló Roadster gépjárműve divatos lett a vagyonos öko-tudatos vásárlók körében. Tervezett, két év múlva piacra kerülő szedánja a leendő 57 000 dolláros ár ellenére már számos rajongót tud felmutatni az interneten.
A Solyndra a lapos háztetőkre kialakított napelem-panelekkel aratott sikert, amelyekbe lekerekített, vékony szolárcellákat építettek be. Ezek előállítása olcsóbb, mint a korábban elterjedt megoldásoké.
Üzleti értelemben mégis mindkét vállalkozás nehézségekkel néz szembe: gyártó-bázisaik felépítésére egyaránt dollárszázmilliókat kölcsönöztek az amerikai energiaügyi hivataltól (a minisztérium ottani megfelelője).
A Tesla Motors 31,5 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2009 első három negyedévében, ismerte be részvénykibocsátást kezdeményező dokumentumaiban. A cég reményei annál is inkább az új szedánra összpontosulnak, mert beszállítója, a Lotus 2011 után nem tudja szállítani az alvázakat a Tesla Roadsterhez.
A Solyndra problémáinak listájában előkelő helyen szerepel annak ténye, hogy a versenytársak feljövőben vannak, különösen a napenergia-kollektorok előállításában egyre olcsóbban dolgozó kínai konkurencia.
Kezdik kitanulni a szektort a befektetők
A kockázati tőkések napjainkban igyekeznek "áthurcolkodni" a drága és agyonfinanszírozott szektorokból a kiaknázatlanabb iparágakba, s tőkeigényességük ellenére a napenergiát, bioüzemanyagot, intelligens energia-hálózatokat, valamint az épületek energiahatékonyságát érintő vállalkozások megfelelnek az utóbbi jellemzőnek.
Az Ernst & Young's a Dow Jones VentureSource adataira alapozva megállapította, 2009 utolsó negyedévében a kockázati tőkebefektetés 45 százalékkal 564 millió dollárra esett vissza az előző év (2008) azonos időszakához képest. Eközben az energia-hatékonyság, mint vállalkozási terület vonzotta magához a pénzt: 11 százalékkal nőtt az itt befektetett tőke értéke.
2010 elején is több nagyszabású finanszírozási ügyletet ütöttek nyélbe, zöldtechnológiai start-up cégek részesültek jelentős tőkeinjekciókban. Ilyen ügylet a Chromasun nevű cégé, amely a CNET News szerint néhány napon belül bejelenti, hogy továbbfejleszti napenergiával működő légkondicionáló berendezései gyártását.
Múlt héten Washingtonban a RETECH Megújuló Energia Konferencián Stephan Dolezalek, a VantagePoint Ventures nevű kockázati tőkealap munkatársa rámutatott, a zöldtechnológia finanszírozási modellje még nem egészen kidolgozott: mivel a folyamat elején tartunk, a gyakorlat alakít rajta. De úgy véli, a zöld energiával összefüggő iparágak fejlődnek, vagyis az új cégeknek már nem kell annyi tőkét szerezniük működésükhöz, mint az elmúlt évek pionírjainak. Miért?
Gyorsulás várható
Ahogy a piac telítettebb lesz kompetitív ajánlatokkal, termékekkel, innovációkkal, a gyártók több beszállító közül tudnak választani, s ez nagy valószínűséggel az előállítási költségek csökkenéséhez vezethet. "A Tesla lehetetlen álomnak tűnt néhány éve", jegyezte meg Dolezalek, s a zöld megoldások térhódítását a hordozható laptopok piacfoglalásához hasonlította, amelyek hamarabb lopták el a lehetőségeket, a keresletet a nagy komputerek elől, mint gondoltuk volna. Szerinte ugyanilyen gyorsulás várható a zöld technológiák terén.
Számos szakértő nem győzi eléggé hangsúlyozni azt a távlatot, hogy a hagyományos energia-ellátó nagyvállalatok (olaj- és földgázcégek) előbb-utóbb mind kénytelenek lesznek tevékenységük nagy részét áttenni a megújuló energiaforrások szektorába. A legkézenfekvőbb megoldás a költséges saját kutatások helyett bevásárolni magukat zöldtecnhológiai cégekbe, melyeknek már kipróbált fejlesztések vannak a hónuk alatt, vagy folyamatban lévő innovációk, melyek jó eredményekkel kecsegtetnek. Egy friss példa: néhány napja a nukleáris energiát termelő francia vállalatóriás, az Areva megvette az Ausra napenergiacéget, a hírek szerint néhány százmillió dollárért. A vállalkozás 2002-ben indult az alapító apjától kölcsönkapott pénzen. Ilyen sikersztoriból alighanem többet is láthatunk a jövőben.
