Világszerte a szemét mintegy öt százalékát teszik ki a kidobott számítógépek, mobiltelefonok és elektromos berendezések. Az Egyesült Államokban évente 14-20 millió PC-t hajítanak ki, Európában pedig az elektromos berendezésekből keletkező szemét mennyisége nő a leggyorsabban.
A magyarországi évi mintegy százezer tonna e-szemét jelentős része irodatechnikai és szórakoztató elektronikai eszköz. Ez évente mintegy 300 ezer tévét, 100 ezer számítógépet és ugyanennyi mobiltelefont jelent. A hulladék mennyisége - a használt berendezések számának növekedése és az elavulási idő rövidülése miatt - évente 15-20 százalékkal nő.
Begyűjtés, ártalmatlanítás, újrahasznosítás
Az e-hulladékokban a periódusos rendszer elemeinek majdnem a fele megtalálható. A többnyire újrahasznosítható fémek (vas, alumínium, réz, nemesfémek) mellett szinte mindig tartalmaznak toxikus anyagokat (ólom, kadmium, higany, berillium, egyebek) is, melyek szakszerűtlen kezelés esetén a környezetbe jutva tartós egészségi és környezeti károkat okozhatnak.
Az ily módon veszélyes hulladéknak minősülő e-szemét kezeléséről az EU más tagországaival együtt Magyarország is külön jogszabályban rendelkezett. Ez kimondja, hogy a hulladék tulajdonosának gondoskodnia kell az erre kijelölt gyűjtőhelyen vagy hulladékkezelő létesítménynél történő, a lakosság számára térítésmentes leadásról. A begyűjtés, hasznosítás és ártalmatlanítás a gyártó kötelessége, a gyakorlati megvalósítással hulladékkezelő intézményeket bízhat meg.
A cégek a feleslegessé vált eszközöket - hulladékártalmatlanítási költség megfizetése ellenében - elektronikai berendezések hulladékainak átvételére engedéllyel rendelkező telepeken adhatják le, melyek többsége külön megállapodással akár a helyszínről is elszállítja a hulladékot. A használhatatlan készülékeket a hulladékkezelők cégadatokkal kitöltött, cégbélyegzővel hitelesített szállítólevél ellenében veszik át.
A háztartási elektromos berendezések hulladékainak kezelését - koordináló szervezeteken keresztül - a gyártók finanszírozzák, ezért a velük szerződésben álló hulladékkezelők az e-hulladékkezelésért nem kérnek díjat.
Mennyi az annyi?
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2003 januárjában fogadta el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló WEEE (Waste Electrical and Electronical Equipment) irányelvet, ami többek között előírta a gyártóknak, hogy 2005. augusztus 13-áig az ilyen hulladékok újrafelhasználását, -feldolgozását és -hasznosítását lehetővé tevő rendszereket vezessenek be. A tagállamoknak pedig gondoskodniuk kellett arról, hogy az országos újrahasznosító, -feldolgozó rendszerek 2006. december 31-éig teljesítsék az irányelvben meghatározott, igen szigorú célokat. Az EU minden tagállam számára évente lakosonként legalább 4 kilogrammnyi e-hulladék begyűjtését és annak - termékfajtától függően - 50-80 százaléka újrahasznosítását írja elő.
Magyarországnak 2008. december 31-ére kellett elérnie a háztartásokból begyűjtendő évi 40 ezer tonna e-hulladékmennyiséget. A 2008-as adatok kiértékelése még folyik az illetékes hatóságnál - mondta el a Piac & Profit kérdésére válaszolva dr. Csapó Krisztián, a környezetvédelmi tárca sajtófőnök-helyettese -, de előzetes adatok szerint 40-42 ezer tonna elektromos hulladékot gyűjtöttek be és dolgoztak fel 2008-ban.
Az Európai Elektronikai Hulladékhasznosítók Szövetségének (EERA) ügyvezetője, Norbert Zonneveld szerint a WEEE irányelv nem egyértelmű siker: a szabályozás nincs hatással a hulladékká vált berendezések túlnyomó részének kezelésére, a piac fejlődése pedig az irányelv céljainak útjában áll. Ráadásul az unió valamennyi országára érvényesíthető szabványok hiánya miatt a jelentések használhatatlanok. Zonneveld szerint lakosonként átlagban 15-20 kilogramm új készüléket értékesítenek az EU tagállamaiban, ugyanakkor mindössze 3-7 kiló működésképtelen készüléket gyűjtenek vissza. A statisztikák szerint ezeknek is mindössze 15-30 százaléka hasznosul újra. Bár az irányelv hatálya valamennyi berendezésre kiterjed, elsődlegesen a háztartásokból származó hulladékra fókuszál. A B2B szektorra vonatkozóan pontos számok, Zonneveld szerint, nem állnak rendelkezésre, bár a becslések 1,7-2,5 millió tonna hulladékkal számolnak évente. Ennek jelentős része használt gépeknek álcázva nem OECD-országokba távozik, így a veszélyes összetevők ezeknek az országoknak a környezetét terhelik - mutatott rá Zonneveld.
Adattörlés véglegesen
A selejtezés mellett érdemes fontolóra venni a cég számára már haszontalan, de egyébként működőképes elektronikai eszközök eladományozását is iskolák, nonprofit és más szervezetek számára. Érdemes már a döntés előtt felvenni a kapcsolatot a kiszemelt intézménnyel, mert az adományozás szabályai - amelyek között egyébként számos honlap is segít eligazodni - nem egységesek. Az adományt elfogadó szervezetek többsége ki tud állítani adónyugtát, amivel az adományok egy része az adóból leírható.
A régi számítógépek elajándékozása vagy selejtezése előtt mindig meg kell győződni arról, hogy nem maradt bizalmas vagy kényes üzleti adat a gépen - hangsúlyozzák a Symantec szakértői. A cég közelmúltban készített felmérése szerint rengeteg bizalmas vagy kényes üzleti információt - számlákat, leltárlistákat, számlakivonatokat, cégneveket és pozíciókat tartalmazó szervezeti táblázatot, kapcsolatlistákat, üzleti e-maileket - vissza lehet nyerni a használt eszközökből. Fontos a merevlemez visszaállíthatatlan törlése, amihez több kell, mint a fájlok „kukába" dobása és a „lomtár" kiürítése, mert a legtöbb így törölt fájl és könyvtár még visszahozható. Egy jó rendszer-segédprogrammal visszaállíthatatlanul üresre törölhető a merevlemez. Erre számos megoldás létezik, többek között az ingyenesen letölthető Eraser alkalmazás, amely nemcsak letörli a fájlokat, hanem véletlenszerű algoritmus alapján előállított adatokkal felülírja azok fizikai és logikai helyét a merevlemezen.
Mindemellett az eszközöket olyan hulladékkezelőnek kell leadni, ahol az átvett berendezéseket valóban hulladékként kezelik, és a feldolgozás során valamennyi alkatrész megsemmisül. A leadási helyen igazolást lehet kérni arról, hogy a gépet valóban leselejtezik.
Megjelent a Piac és Profit magazinban.