A Nőnap közeledtével Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön kéri férfitársait, ne szedjenek és ne vásároljanak a védett hóvirágból, hiszen évről évre egyre kevesebb marad ebből a különleges növényből, ráadásul leszakításuk súlyos bírságot is maga után von.
Ezekben a napokban a nemzeti parkok megerősített természetvédelmi őrszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerű kirándulóhelyeken, így például a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Alcsúti Arborétumában vagy a Bükk-hegység kedvelt ösvényein is fokozottan ellenőrzik a hóvirágos erdőket, ligeteket.
Millószámra
A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le - javarészt a nemzeti parkok védett területeiről - és adtak el Nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokor tüntette el e kedvelt vadvirágot. A hazai hóvirág-állomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a hazai termőterületekről. Ez esetben a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérül. A hóvirág számos élőhelyén erősen meggyérült, és tömeges termőhelyén a szedése nem gyors kipusztuláshoz, hanem a faj elkorcsosuláshoz vezet. Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, csúnyábbak érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. Így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok.
